56. Moments on the way to home

** Lily szemszöge **

- Minden olyan tökéletes. - dőltem hátra a repülőn.
- Mert hogy? - nézett rám kérdően Logan.
- Mert eljutottam Párizsba, méghozzá azzal, akit szeretek. - mosolyogtam  és ráhajtottam a fejem a vállára.
Ő bedugta a fülébe a fülhallgatót és szorosan  átölelt. Azt hiszem elaludtam, mert nekem egy hatalmas képszakadás történt a repülőútról. Kíváncsi voltam, hogy John-ék mit csinálhattak, mivel ők magánrepülővel utaztak haza.
Mielőtt landolni kezdtünk, arra ébredtem fel, hogy Logan finoman kisimít egy tincset az arcomból és megpuszil.
- Hmmm? - nyitottam ki álomittasan a szemem.
- Leszállunk Gumimacim, ébredj. - mosolygott rám.
- Máris? - néztem kifele az ablakon. - Pedig olyan jót álmodtam... Épp űrhajós voltam és aszteroidák elől kellett menekülni, meg felrobbantani egy giga nagyságú példányt és az akció vezetője meghalt. Ezt szerintem filmre kéne vinni,
- El kell keserítselek Lily. - hallottam magam mögül Alessa hangját. - Ezt a filmet már egyszer leforgatták és az Armagedon címet adták neki.
- A francba. - durciztam be. - Itt lett volna egy esély az Oscar-díjra, erre nem kiderül, hogy még se lehetséges?
- Majd egyszer. - nevette el magát Kendall.

** Melody szemszöge**

- Min töröd azt az ici-pici fejedet? - nyomtam egy puszit a mellettem üldögélő John arcára.
- Hogy most minden olyan jó: voltam Párizsban két órát és a repülőn olyannal vagyok akit szeretek. - vigyorgott.
- Ahw kis aranyos Manóm. - hatódtam meg és megöleltem. - Én is szeretlek.
- Én speciel Edward-ra gondoltam, de nem baj. Szeretlek téged is. - vigyorgott továbbra is az iker. - Na most meg hova mész?
John kiabált utánam miközben én szépen átmásztam a repülőgép hátuljába, még szerencse, hogy Adam-nek két részes gépe van. Ott viszont Bella és Edward túl egyértelmű pozícióban gyakorlatozott az egyik ülésen.
- OMG. - szisszentem fel, és lendületből hátra arcot csináltam.
- Melody... - hallottam mögülem Edward zavart hangját. Szuper, már mind a két Grimes engem szólongat.
- Bocsiiii... - kiáltottam, majd becsuktam az ajtót. Hát most hova Melody? Egyik szárnyban akció jelenetek zajlanak, a másikban pedig ott van John, aki valószínűleg már engem keres. Balra néztem, pont a WC ajtó mellett álltam.
- Végül is... Ez is megteszi. - gondolkodtam hangosan és beültem a WC deszkára. Még egész kényelmes is volt. A telefont a kezemben szorongattam, és bekapcsoltam rajta a zenét. Kényelmesen hátradőltem a tartályon.

Már egy fél órája üldögélhettem itt, mikor valaki kinyitotta az ajtót.
- Kopogni luxus? Sürgős dolgom van itt, valószínűleg emésztési problémák. - szóltam ki se nyitva a szemem.
- És zenét szoktál hallgatni közben? - lépett be John, legalábbis a hangjából ítélve ő volt az. Hallottam, hogy kattan a zár. A kis kabinban immár ketten voltunk. - Kicsim, kérlek nézz rám. Csak vicceltem. Naaaa....
- Szólhattál volna előbb is. - fordítottam az ellenkező irányba a fejem, mint a hol ő állt. Alig bírtam visszafojtani a vigyoromat, de muszáj volt, hisz a kis színjátékom úgy semmit sem ért volna.
- Naaaa Melody. Ezeknek hogy tudsz ellenállni? - kérdezte. Erre kénytelen voltam odanézni,

- John Grimes fejezzed be. - takartam el a szemeimet. - Ez így nem ér.

- Dehogynem. Meg ez is... - csókolt meg. - Egyébként kibírod a tíz fogást? 

- Hogy mi? Ne... John... Még is csak egy repülőn vagyunk. Ilyet nem játszunk. - próbáltam volna valahova elbújni, ami egy 1,5 -szer 1,5 méteres kis helyiségben igen csak kihívást jelentett. Az ajtó természetesen bezárva.

- Ki mondta, hogy játszani akarok? - mosolygott. - Ezek komoly dolgok, már ne is haragudj.
- Hát ha komoly dolgok, akkor... Te kibírod a hét fogást, vagy fogjam meg egyből? - vigyorodtam el. Ha már nem tehetek semmit ellene, akkor legalább élvezzem.
Egy pillanatig láttam, hogy döbbenet suhan át az arcán a szöszinek. De hamar kaján vigyor terült el az arcán.
- Okos kislány. - szólt, majd ajkai az enyémeket kezdték kutatni.


** Alessa szemszöge **

Izgalmas landolásunk volt. Majdnem ütköztünk Melody-ék repülőjével, mert a magánrepcsi pilótája későn jelezte landolási szándékát a reptérrel - legalábbis ez volt a hivatalos információ. Hogy igazából mi volt, azt még egyenlőre nem tudtuk meg. Lily-vel összakapaszkodtunk, az oldalunkon Logan és Kendall lépdelt. Feszülten kerestem a szememmel drága barátnőmmel, mert annyi mesélni valóm volt neki.
Hamarosan meg is pillantottam, lelkendezve futott felém Bellával az élen - ikrek nélkül. Melody rögtön a nyakamba vetette magát és fel is borított. Ott fetrengtünk nevetve a földön.
- Annyira hiányoztál Al. - puszilgatott.
- Hey, csak egy hétvégére mentem el. - öleltem át szorosan. - De te is hiányoztál.
- Hol vannak az ikrek? - nézett Logan mögénk miután felkászálódtunk.
- Nem a fülem mögött elhiheted. - forgatta a szemét Melody.
- Nem tudjuk hova tűntek. A csomagellenőrzésnél felszívódtak. - szólt Bella, mire Mel arcára visszatért az aggodalom.....

Párok és a szavazataitok

Hi BlogBerries! :))
Megszülettek az általatok megszavazott sorrendje a pároknak. ;) (Mondjuk az meglepett, hogy a Jelody páros ennyire hátul végzett. :o)
Na akkor lássuk. ;)

1. helyezett: Kalessa

2. helyezett: Loly

3. helyezett: Jelody

4. helyezett: Bedward

Congratulations. ;D 

xoxo, Nani

55. Better happenings

** Melody szemszöge **

- Hey, Adam, itt Melody Pena. - szóltam a telefonba.
~ Wow, Mel! Mizujs? Rég beszéltünk. - hallottam a vidám hangot a vonal túlfeléről.
- Hihi, én is örülök neked BB, viszont most nem nagyon érek rá. Segítségre lenne szükségem..   - hadartam.
~ Mondjad Babes, segítek, ha tudok. - vágott közbe.
- Repcsire lenne szükségem, de minnél gyorsabban. Most nincs időm megmagyarázni...
~ Állj, állj! Ne is mondd tovább! Fél óra múlva az L.A. Airport-on. - szakított ismét félbe.
- Te egy Isten vagy, mondtam már? - vigyorodtam el örömömben.
~ Érted bármit. Na szió.
Mosolyogva raktam le a telefont és oldalra fordítottam a fejem, ahol a hallgatódzó John állt.
- Jól hallottam, hogy 'érted bármit' meg hogy 'babes'? - nézett rám szúrósan. - Ki ez az Adam?
- Nyugi John, egyik legjobb barátom. - pusziltam meg. - De siess mert három perc múlva itt sem leszünk.
Majd otthagytam faképnél és gyorsan magamra kaptam a ruháimat, magamhoz ragadtam a cuccaimat.
"Drága egyetlen imádni való Bátyuskám. Ne aggódj, ha nem találsz minket itthon, Johnnal sürgős dolgunk van Párizsban. Iker vészhelyzet, majd elmagyarázom itthon. Nagyon szeretlek Carlitos!! Egyetlen hugocskád: MelMel. Xoxo" - pötyögtem már a kocsiban ülve, majd elküldtem Carlos-nak.
John egész végig komoran ült mellettem, összepréselt ajkakkal.
- John...? - kérdeztem kissé meglepve.
- Valld be őszintén. Az az Adam vagy ki a volt barátod igaz? - nézett rám.
- Jesszus John Grimes, te még mindig itt vagy leragadva? - simítottam végig a homlokomon. - Egyébként is mióta vagy te ilyen féltékenykedő?
- Körülbelül egy órája. De még mindig nem válaszoltál. - sürgetett, zöld szemei csak úgy csillogtak.
- Nem. Nem volt soha több köztünk barátságnál. És majd mindjárt, meg is tudod, hogy miért. - simogattam meg a kézfejét a kormányon.
Végre lefékeztünk a reptéren.
- Adam! - ugrottam a férfi nyakába, mikor megláttam. Mire négy erős férfikéz ragadott meg és húzott le Adamről.
- Hey hagyjátok, ő velem van. - hesegette el a testőröket a srác, majd végig nézett Johnon, aki akkor ért oda a kis bőrönddel. - Nicsak az egyik Jedward iker!
- Ejjha, Adam? - esett le John álla. Majd rám nézett. - Adam Lambert a te legjobb fiú barátod?
- Talált szőke herceg. - vigyorogtam. Alig bírtam megállni, hogy ne nevessem el magam lesokkolt arcát látva.
Adam csak kuncogott mellettem.
- Akkor ennyi lenne, ami kell? - ölelte át a vállamat.
- Igen. Nem tudom, hogy fogom ezt meghálálni neked. Te vagy a legjobb, BB. - nyomtam egy puszit az arcára.
- Tudom. - kacsintott. - Aztán nem kiakasztani Jack-et, mert sosem értek oda. Jók legyetek srácok, aztán a héten tessék be nézni hozzám Glambert-ke. Hozhatod az ikreket is.
Alaposan megszorongatott, majd integetve John után indultam a repülőre. Irány Párizs!

** Bella szemszöge **

- Ööö... - nyökögött Harry.
- Harold Edward Styles... Mit műveltél? - indultam felé fenyegetően.
- Semmit. Kellett volna? - válaszolt flegmán, de a szemén láttam, hogy közel sem olyan magabiztos.
- Mondd meg. - sziszegtem.
- Különben? - vonta fel a szemöldökét. - De jó elmondom: szét akartalak választani titeket a drágalátos ír szerelmeddel. Vissza szerettelek volna kapni. Én hívtam ide Angie-t. Mellesleg a gyerek nem Edward-é. Most örülsz?
Elégedett vigyorra húzódott a szája. Ez volt az a pillanat, mikor végleg elszakadt a cérna. Üvöltve ugrottam Harry-nek.

** Edward szemszöge **

Jó volt Kendall-el itt üldögélni és beszélgetni. Nem méricskélt, nem kételkedett - hitt nekem. Ami a legjobban meglepett, hogy tudott komoly is lenni.
Egyszer csak valaki befogta a szemem.
- John!!! - kiáltottam fel örömömben.
- Francba, ez nála nem jön be. - tette a sértődöttet vigyorogva ikrem.
Szorosan megöleltem. Sokkal erősebbnek éreztem magam attól, hogy itt van.
- Khm... Kissé kirekesztve érzem magam. - kocogtatta meg a vállamat valaki.
- Szia Melody. - emeltem fel és pörgettem meg. - Hogy-hogy itt vagytok?
- Tudtam, hogy szüksége van a lelkednek egy kis gyógy ÍR-re az SMS-ed alapján. - vigyorgott John.
- Hahaha... Ez tetszik. - kezdett el nevetni Kendall velem az élen.
- Elég az Írezésből, bökjétek már ki mi van. - folytotta vissza a kuncogását Melody.
Tömören felvázoltam a helyzetet.
- De hogy a fenébe talált rád pont itt a csaj? - pislogott értetlenül Melody.
- Na ez az amit nem tudni. - néztem össze Kendall-el.
Egyszer csak felbukkant az emlegetett hárpia.
- Edward beszélnünk kell... - szólt a kezét tördelve Angie.
- Azt csak hiszed. - állt elém John.
- Oh... John te is itt? - lepődött meg a lány.
- Nem, ez csak a hologrammom. - mondta cinikusan az ikrem. - Na húzd el innen a kondenz csíkot, így is elég bajt csináltál.
- Hagyjad John. - szólaltam meg. Úgy éreztem Angie valami fontosat akar.

** Kendall szemszöge **

Kíváncsian néztünk mindannyian a csajra.
- Nos... Be kell vallanom valamit. A baba nem a tied. - kezdte szaggatottan.
- Mily meglepő. - morgott mellettem Melody.
- Az egész Harry ötlete volt... Szét akart választani titeket a szerelmeddel... Nem mentem volna bele, de kellett a pénz. Fred, a pici apja lelépett mikor megtudta, hogy terhes vagyok. - csak úgy dőltek Angie-ből a szavak.
- Na álljunk csak meg egy pillanatra... Hogy kerül a képbe Harry? - csodálkozott Edward. - Mit keres itt? És honnan tudta, hogy itt vagyok?
- Csak annyit tudok, hogy koncertjük lesz itt. - rázta meg a fejét tanácstalanul a lány, majd elszégyellve magát, lehorgasztotta. - Mégegyszer: bocsássatok meg.
Angie távozott, helyette viszont egy mentő érkezett a hotel elé. Valakit hoztak ki az ajtón.
- Atya ég, az ott Harry? - kerekedtek ki a szemeim. Az autót megkerülve Bella szaladt felénk, Edward felállt és kitárta karjait.
- Na de Bella... Egy aszteroida is kecsesebben csapódik be. - vigyorodott el John, mikor kishúgom Edward karjai közt landolt.
- Bocsáss meg, hogy kételkedtem benned. - szólt Bells, mire Edward csókkal hallgatta el. Tapintatosan elfordultam.
- Ne... Ezek meg nyáladzanak. - forgatta a szemeit John, de látszott rajta, hogy örül ikre boldogságának.
- Ami azt illeti te nem akarsz valamit mondani? - állt elé karba font kèzzel Melody.
- Jó... Bocsánat, hogy féltékeny voltam. Nagyon szeretlek Mel. Nézd, kiskutyus szemek. - mosolygott John.
Melody elnevette magát, majd itt is következett a békülős csók-jelenet.
Mi a francot keresek én itt? Ezen gondolkodtam, mikor két cuppanós puszit kaptam mind a két oldalamról.
- Ohaaa. - vigyorodtam el. - Ezt miért?
- Mert szeretünk Kendizzle. - válaszolt Bella. - Na menjünk vissza a hotelbe.
- Egyébként mit csináltál Harry-vel? - nyitottam ki a bejárati ajtót.
- Eltörtem a karját. - mondta tömören Bella.
- Aaaa pacsit. - nyújtotta a kezét John.
Odaértünk a portához, a portás nagy szemeket meresztett az ikrek felé.
- Reggel még csak egyet láttam a fiatalúrból. Maguk ikrek?
- Hogy mi? - állt meg döbbenten Edward, majd John fele fordult.
- Az anyját...! Tényleg... Edward... Most látom csak...Mi ikrek vagyunk! - kezdett el újongani a másik iker, ezzel teljesen összezavarva a portást.
Kavagva estünk be a liftbe........

54. Pain... Poor, Edward

** Bella szemszöge **

Tudom, nem szabad hallgatózni, de mikor megláttam Edward-öt azzal a terhes szöszivel, mégis megtettem.
Nem hagytam Edward-nek, hogy akármit is mondjon csak felszaladtam ide. Ès most a falnak dőlve bőgök, mint egy idióta.
Mindent elmeséltem Kendall-nek, a többiek addig kimentek a másik szobába.
- Ès úgy igazából miért is sírsz? - kérdezett rá Kendall. - Mert hallottál egy olyan információt, ami Edward szerint nem is igaz? Kinek hiszel jobban, Bells?
- De.... - vágtam volna közbe, de egy dörömbölés az ajtón félbeszakított.
- Bella, kicsim nyissad ki... Beszélnünk kell. - hallottam Edward könyörgő hangját.
- Tűnj innen Grimes! - kiabáltam ki neki fagyosan.
- De Bella... - folytatta volna.
- Nem hallottad?! Edward Peter Anthony Kevin Patrick Grimes sipirc az ajtó elől. - mondtam már-már hisztérikusan.
Erre nem érkezett válasz. Magamon éreztem Kendall tekintetét.
- Mi van? - fakadtam ki.
- Gondolod, hogy ez a legjobb megoldás? És mi van a bizalommal? - kérdezte a szemembe nézve.
- Törődj a magad dolgával, Kendall. - mondta kissé keményebben, mint akartam. Felálltam, a szemem sarkából láttam, hogy bátyám megbántott arccal üldögél tovább.
Nagyon rosszul éreztem, hisz ő csak jót akart. Legszívesebben megöleltem volna őt is, meg Edward-ot is, de büszkeségem nem engedte. Így inkább kikucskáltam az ajtón, de szerencsére az iker nem volt ott. Kisétáltam, majd balra indultam. Céltalanul bolyongtam, mikor egyszercsak belebotlottam Harry-be....

** Edward szemszöge **

A hotel előtti kávézóban üldögéltem, magamba zuhanva. Hirtelen nem tudtam mit kezdeni a sok eseménnyel, ami történt. Majdhogynem biztos voltam benne, hogy nincs semmi közöm ahhoz a babához. Viszont, hogy Bella így viselkedett velem borzasztóan fájt. Ahogy elutasító hangjára visszaemlékeztem, mintha valaki kitépne egy darabot a mellkasomból, olyan érzésem volt.
- Öhm... Bocsi. Te Edward Grimes vagy igaz? - hallottam egy fiatal lány hangot kissé francia akcentussal.
Lassan felpillantottam.
- Igen. - szóltam.
- Uuuuh ezt nem hiszem el. - vigyorodott el. - Kérhetek egy képet?
- Nem. - feleltem kurtán. Erre megnyúlt a lányka arca. Ha John itt lett volna, most jól tarkón vágott volna. Sose szabad megbántani egy rajongót. - Bocsáss meg, most nem vagyok olyan fotogén. Viszont egy autogrammhoz mit szólsz?
-  Rendben. - tért vissza a ragyogó mosoly az arcára. Majd a szívéhez szorította a papírdarabot, mikor odaadtam neki. - Annyira köszönöm. Ja, és hidd el minden rendbe jön. Szia.
Döbbenten motyogtam egy 'szia'-t. Honnan tudta, hogy bajom van? Majd megint beugrott Bella. Éreztem, hogy valami forró folyik végig az arcomon.
- Haver, te sírsz? - huppant le velem szemben Kendall.
- Mi? Nem... Na jó, kicsit. Nagyon. - válaszoltam.
- Semmi sem igaz, abból amit az a csaj állított, igaz? - szűrte le az arcomból Kendall.
- Nem. Biztos vagyok benne. - mondtam remegő hangon.
- Én hiszek neked. Tudod mit nem értek? - kérdezte. - Hogy hogy a csudában bukkant rád pont itt.
- Ez egy jó kérdés. - bólintottam. - Különös.

** John szemszöge**

- Nem veszi fel!!! - csapkodtam a telefonomat az ágy széléhez.
Egyszer csak egy gyengéd kezet éreztem az enyémen.
- John... Fejezd be. - szólt Melody. - Attól nem fogja Edward felvenni, hogy tönkreteszed a telefonodat.
- De akkor is... Tudom, hogy valami nincs rendben. - szorult ökölbe a kezem tehetetlenségemben.
- Ssssh.... - húzta a fejem az ölébe Melody, kényelmesen elfeküdtem. Lágyan simogatta a homlokomat és egy tinccsel szórakozott, ami folyton visszahullott a szememre. Halkan dúdolt egy ismerős számot, de annyira kitisztult a fejem, hogy nem erőltettem magam azon, hogy eszembe jusson a címe. Melody-val minden olyan jó volt, máris nem éreztem annyira idegesnek magam.
Hirtelen könnyek kezdtek csurogni az arcomon.
- Atya Ír Isten, te sírsz, Manócska? - hallottam Mel ijedt hangját.
- Mit mondtál? Atya Ír Isten... - kezdtem kuncogva törölgetni a könnyeimet.
- Mi baj? - karolt át hátulról Mel.
- Nem tudom. - zökkentem vissza. - Csak hirtelen jött.
Aztán bevillant.
- Edward... Miatta van biztos. Valami miatt ő sír...
- Ijesztőek vagytok, komolyan mondom. - mondta Melody komoly hangon. Döbbenten fordultam hátra, ám Mel csak mosolygott. Egy csókot nyomott a számra.
Egyszercsak berezgett a telefonom, SMS-em jött az ikremtől.
" Szia, bocsi, hogy nem vettem fel, nem volt nálam a telóm. Gubancok vannak. Angie felbukkant és azt állítja, hogy a leendő gyerekének én vagyok az apja. Bella pedig nem áll szóba velem. JOHN SAVE ME!"
Az utolsó mondat, mint egy segélykiálltás viszhangzott a fejemben.
- Oh my god... - szólt halkan Melody. - Ki az az Angie?
- Edward volt barátnője Bella előtt.
- Oda kell mennünk.... - szólt szerelmem.
- Az a bökkenő, hogy teleportálni még nem tanultam meg. - mondtam szkeptikusan.
- Látod én sem. Épp ezért megyünk egy barátom magánrepcsijével. Na öltözz, addig én telefonálok. - pattant ki az ágyból Csillagom. Leesett állal néztem utána.

** Harry szemszöge **

- Aaah Bella. Hát te itt? - vigyorodtam el boldogan, reménykedtem benne, hogy Logan még nem szólt rólam.
- Harry? - csodálkozott Bella. - Ezt én is kérdezhetném tőled.
- Koncertünk lesz Párizsban. - magyaráztam türelmesen. - Jesszusom Bella te sírtál? Mi baj?
- Edward...
- Oh szegénykém, olyan szörnyű, hogy most bukkant fel az exe, aki méghozzá terhes... - karoltam át.
- Nagyon. - majd hirtelen kibújt az ölelésemből. - Àllj! Nem is mondtam, hogy mi történt. Honnan tudsz te erről?
- Ööö............

53. Intrigue

- Édesem... - zökkentett ki a visszaérkező Kendall a gondolatmenetemből.
- Hmmm..? Hogy? - ráztam meg a fejem.
- Minden rendben? - puszilt meg.
- Rossz előérzetem van. Az ikrecske most ment le valakihez a hallba... - mondtam.
- Hogy mi? - köpte ki a kaját a szájából Logan, egyenesen az ölében ülő Lily tarkójára.
- Pfújjj Logan! - pattant fel a lány és törölgetni kezdte a haját.
- Bocsi... - nézett bűnbánóan Loggie. - Na szóval, miért is baj az, hogy Ed lement? - faggatta Bella.
- Mert lent csak egy......

** Edward szemszöge **

Egyáltalán nem értettem, hogy hogyan kereshet engem bárki Párizsban. Meg pont ebben a hotelben...
Szép lassan haladt a lift. Mellettem valami hapsi álldogált aki a nyelvével tisztogatta magát. Atya gatya. A lift legtávolabbi sarkába húzódtam.
Végre megálltunk, amilyen gyorsan csak tudtam kiszaladtam a férfi mellől.
Kíváncsian néztem körbe. Egy szőke lány álldogált a kanapéknál, háttal nekem. Közelebb lépdeltem, kissé  bizonytalanul.
Hirtelen megfordult és vakítóan rám villantotta hófehér fogait.
- Angie? - döbbentem le, majd a szemem a formás, kerek pocakjára tévedt.
- Szia Edward. - mosolygott továbbra is. - Rég találkoztunk.

** Melody szemszöge **

- Jó most én pörgetek.. - vihogott Alexa. Bátyuskám által meghívott csaj egy az egyben olyan volt, mint Carlitos, csak lányban.
Rövid idő alatt megszerettem.
Megpörgette a vodkás üveget. Az üveg szája John-on állt meg.
- John felelsz vagy mersz? - nézett felé Alexa.
- Hát... Felelek. - mosolygott John.
- Akkor... Áruld el nekünk, hogy melyik pózban szoktátok legtöbbet csinálni Melody-val illetve mi Mel legérzékenyebb pontja? - szegezte Kedvesemnek a kérdést.
- Hogy mi..... ? - lettek kis tányér méretűek a szemeim.
Johnra pillantottam, aki tűzpiros arccal nézett.
- Kérem a bűntetést, ezt passzolom. - válaszolt zavartan kuncogva.
- Ejnye... - kuncogott Alexa. - Akkor mivel pasiból vagy, neked egy ruhától kell megszabadulnod.
John levette a felsőjét, majd James és Carlos ruhái tetejére hajította.
Úgy három óra múlva mindenki szépen lassan felszívódott a szobájába, csak én meg az alsónadrágos John maradtunk lent - pechjére mindig Alexa pörgette ki és mindig ugyanazt a kérdést rakta fel neki.
- Uuuuh... - nyögtem fel, ahogy körbepillantottam a mi kis házibulink után maradt rumlin. - Azt hiszem nekünk kell takarítani.
- Én meg azt hiszem ez a művelet holnapra marad. - biggyesztette le az ajkát a szöszi.
- A lusta mindenedet. - nevettem el magam, mert így úgy nézett ki mint egy kisfiú, akinek elvették a kedvenc játékát.
- Mi olyan vicces? - bújt hozzám közelebb, én meg megosztottam vele az előbbi gondolatomat. - Hát... Nem igazán. Nekem a kedvenc játékszerem most itt van a karjaimban.
Erre megcsókoltam.
- Olyan korán van még. - pillantottam az órára.
- Nekem lenne ötletem mivel töltsük el az időt. - vigyorodott el John, majd ölbe kapott és felszaladt velem az emeletre. Berúgta az ajtót, majd becsukáshoz is ezt a módszert alkalmazta.
- Valaki aludni szeretne!!! - ordított ki James a folyosó túloldalára.
- Valaki meg szexelni, na erre varrj gombot! - kiabált vissza az iker.
- Joooooohn. - szóltam rá.
- Valami baj van? - vigyorgott, majd lerakott az ágyra és elszaladt a laptop-ja után. - Remélem van kedved filmet nézni.
- Persze, hogy van. - vigyorodtam el.
A Beastly-t választottam ki. Annyira jó volt Johnhoz bújni a film alatt. Egyszer csak azt vettem észre, hogy felszisszent.
- Mi baj Manó? - pillantottam fel aggódva.
- Edward. Valami gáz van.

** Edward szemszöge **

- Te mit csinálsz itt? - nyeltem nagyot rosszat sejtve. Legszívesebben visszafordultam volna.
- Miért? Nem örülsz nekem meg a kislányod látogatásának? - kérdezte affektálva.
- Hogy mi? - fagytam le. - Te miről beszélsz?
- Róla, Eddy. - simított végig a hasán exbarátnőm.
- Neked csak Edward... És nem... Nem hiszem el.. Nem az én gyerekem... - kutattam az emlékezetemben, hogy mikor eshetett meg egy ilyen véletlen. De ennél sokkal felkészültebb voltam mindig is, így képtelenségnek találtam. - Különben is még szakítottunk.....
- Hét hónapja, igen. - fejezte be a mondatomat Angie. - Ès a pici pont hét és fél hónapos.
Erre már le kellett ülnöm.
- Naaa... Edward... Nem akarod újra kezdeni? A picinek is az lenne a legjobb. - duruzsolt a fülembe a csaj.
- Angie, csak hagyj békén. - pattantam fel. - Végre boldog vagyok egy ugyanolyan lány mellett mint én, nem fogom csak a te kitalált történeteid miatt otthagyni Bellát!
- Miért akarsz elhagyni? - bukkant fel szerelmem hirtelen falfehér arccal.
Angie diadalmasan elmosolyodott. Ő tudta, hogy Bella hallgatódzik egy ideje.

** Lily szemszöge **

A gépünk indulásáig még négy óra volt hátra, becsomagoltunk, majd mindenki elvonult a szobájába. Kivéve Bellát, aki Edward keresésére indult.
Én az ágyon feküdtem, fejemet Logan mellkasára hajtottam.
- Ejj de komolyan olvasol valamit. - kukucskáltam rá a könyv alól.
- Jaaa... Csak egy regényt találtam Kendall bőröndjében és megengedte, hogy olvassgassam. De most hogy rád nézek eszembejut, hogy veled szívesebben foglalkoznék. - hajolt le hozzám és szenvedélyesen megcsókolt.
Egy hatalmas ajtó csapódás zökkentett ki minket. Ijedten pillantottam fel, fülig pirulva. Az ajtóban azonban Bella állt zokogva.
- Mi baj van? - szaladt be Kendall is, majd húga arcát látva ledöbbent. - Bella...?!

Díj, design, új szereplő... Szóval minden

Hi blog-berries again! :D

Wooooow oh wooow. És megkapta a blogom a legelső díját, nagyon nagy köszönet érte Bounty- lánykámnak, alias Szandi Kovacsnak. Imádlak és nem tudom, hogy mivel érdemeltem ezt ki. :O

Szabályok:
1.Írj magadról 11 dolgot. 
2.Válaszolj 11 kérdésre. 
3. Írj 11 kérdést. 
4. Küldd tovább 11 embernek.


1. :
Hát öhm... akkor lássuk.

1. 18 éves vagyok
2. szeretem a zöldet
3. imádok enni
4. nagy álmom, hogy megtanuljak gitározni
5. az USA-ban akarok élni
6. tudok gördeszkázni és fekete öves karates vagyok. 
7. tanulok énekelni
8. imádom a barátaimat
9. példaképeim: Adam Lambert, Kelly Clarkson, Avril Lavigne, JEDWARD, BTR
10. félek a sötétben 
11. megszállottan gyűjtöm a csigaházakat

2. :  

1:Hány éves vagy? 18 ;)
2:Kedvenc énekes? Adam Lambert, Kelly Clarkson. James Maslow és John Grimes
3:Van tesód? van, 4 is. ;)
4:Kutya vagy macska? kutya 
5:Kedvenc színed? aqua, menta zöld, zöld, türkiz, lila
6:Hol szeretnél laki ha felnősz? USA (New York)
7:Minek akarsz tanulni? műsorvezető, gyógypedagógus
8:Hány blogod van? három :)
9:Mi a legfőbb célod amit mindenféleképpen el akarsz érni az életben? Hogy sikeres énekes lehessek.
10:Kedvenc blogjaid? nincs túl sok, de lentebb megtudjátok :3
11:Hányadikas vagy? 12.-es


3. Nem vagyok valami kreatív így ugyanazokat írom, amiket kaptam ;)
1:Hány éves vagy?
2:Kedvenc énekes?
3:Van tesód?
4:Kutya vagy macska?
5:Kedvenc színed?
6:Hol szeretnél laki ha felnősz?
7:Minek akarsz tanulni?
8:Hány blogod van?
9:Mi a legfőbb célod amit mindenféleképpen el akarsz érni az életben?
10:Kedvenc blogjaid? 
11:Hányadikas vagy?

4. : Akiknek tovább küldeném. : Zsófi B., Zsófi Cs., Alexandra K., Szandi K., Barbara G,. Bella K., Vivien H.

blogjaik: 

http://big-time-rush-dreams.blogspot.hu/
http://we-are-crazy-and-bad.blogspot.hu/
http://btrandmystory.blogspot.com/
http://mywaytotheperfectlifewithbtr.blogspot.com/
http://sistersnewlife.blogspot.com/
http://stylescsalad.blogspot.hu/
http://ilovebtrblog.blogspot.hu/

---------------------------------------------------------------------------------------------

ÚJ DESIGN!
 Szerintem közben észrevettétek, de megújult az oldal Design-ja, remélem mindenkinek tetszik. ;D

----------------------------------------------------------------------------------------

NEW CHARACHTER!

 Adós maradtam a legújabb szereplő bemutatásával, így itt azt is megejtem. ;)

Lily Keira Simpson: 18 éves, életvidám lány, akinek mindig meg van a véleménye az életről, bár kissé visszahúzódó. Ez utóbbi az őt ért bántalmak és sérelmek miatt alakult ki, még régebbről. Akiket viszont megszeret, azokhoz foggal-körömmel ragaszkodik és kiáll értük. Hobbija a síelés és a görkorcsolyázás. Még tanuló, a Harward-on hallgató. Nagy álma, hogy színésznő lehessen, így néha vesz órákat a Juliard-on is. 

Ennyi volt a mese mára. ;)

xoxo, Nani

52. Just things

Sziasztok édes kis blog-bogyóim. Ma majdnem abbahagytam a blogírást, mert már kezdek azon kiakadni, hogy sok-sok blogban visszaköszönnek az egyes elemek a blogomból. De végül nem tettem, köszönhetően elsősorban Bounty-lánykámnak, és köszönöm neki ezt a mondatot: "Csak a legjobbakat koppintják." Nagyon jól esett. A másik ok pedig, Cherry, Duracell nyuszim és a többiek akik mindig lelkesen olvasnak, már csak miattuk is írni fogom. De itt kijelentem, hogy ez a blog COPYRIGHT. 

(Légyszi like a facebook oldalam: http://www.facebook.com/JedwardHungaryOfficial)

Köszi, puszi.

xoxo, Nani

** Carlos szemszöge **

- Naaa? - sürgettem őket.

- Hát legyen. - vigyorgott rám hugim. - De csak így négyen? 

- Igen... Meg szeretnék meghívni még valakit. - mondtam kissé zavarba jőve.

- Oh, rendben. - vigyorodott el Mel, a szemében megcsillant valami. Olyan tipikus "Tudom-miben-sántikálsz-bátyus" nézés.

- Megyek és rendelek pizzát. - sunnyogtam el gyorsan. Közben viszont már Alexa telefonját hívtam.

Mikor kis gondolkodás után beleegyezett, hogy eljön, boldogan futottam ki a szobámból. Illetve futottam volna. Hirtelen neki mentem valakinek és a földön kötöttem ki.

- Ki az az Alexa? - hallottam James hangját a fejem fölül,

- Hogy mi? - tettettem a tudatlant.

- Nem tudsz lerázni. - segített fel. - Mindent hallottam.

- Neked soha nem mondta anyukád, hogy hallgatózni csúnya dolog? - bokszoltam vállba.

- Lehet említette párszor... De azok az emlékeim homályosak. - vigyorgott.

- Ajjj... - forgattam a szemeimet. - Jó elmondom: ma az edzőteremben találkoztam Alexa Vega-val.

- Az a Kémkölykös csajszi nem? - kérdezte James.

- Ahamm. És hát nagyon aranyosnak találtam. Olyan gyönyörű meg a mosolya meg ahw. 

- Hihi, Carlitos szerelemes. - kuncogott. - Szerelem első edzésre. 

- Békén lehet hagyni. - mérgelődtem. - Legközelebb nem mondok el neked semmit.

- Jó, bocsi. Egyébként megrendelted már a pizzát? Vagy csak az Alexa-pizzáig jutottál el Vega kivitelezésben? - vigyorgott.

- Na jól van Maslow, lentebb tágasabb. - löktem a lépcső fele. 

**John szemszöge **

- Most komolyan elfelejtetted, hogy mit kell vennünk? - temette az arcát a kezei közé Melody.

- Én mondtam James-nek, hogy nem szerencsés engem megbízni a vásárlással. - néztem kutyus szemekkel.

- Hosszú haj, rövid ész... - morgott Kicsim. 

- Hey, most voltam fodrásznál. - simítottam végig a hajamon.

- Nem látszik. - vizsgálgatta meg a hajam hosszát. - Mikor volt az a most? Három hónapja?

- Csak kettő.

- Ahhh... - kezdett nevetni. - Na jó, gondoljuk át, mi is kell.

- Én a piáknál kezdeném... - gondolkodtam és találomra kivettem egy üveget.

- Le akarsz itatni? - nézett az üvegre kerekre nyílt szemekkel Melody.

- Mert? Az üvegezésnél bármi megteszi... Ha csak büntetésként nem a ruháidtól akarsz megszabadulni. - vigyorodtam el. 

- Isten ments, ide vele. - vette ki a kezemből és tette a kosárba. - Mondjuk ahogy látom, te nem bánnád.

- De igen. - ráncoltam a szemöldökömet. - Azért nem akarlak másoknak mutogatni. You're mine.

- Kis irigy. - puszilt meg.

Még vettünk némi rágcsát és James-nek hajfixálót.

Hazafele eleredt az eső, Melody sikongatva szaladt be egy eresz alá.

- Így sose jutunk haza. - próbáltam kihúzni magamhoz.

- De vízes leszek. - nézett rám aranyosan.

- Ha én kibírom, te is. - mosolyodtam el. - Na gyere. Fogadjuk, hogy én ugrok a nagyobb pocsolyába.

- Hah még mit nem. - kacagott fel csilingelve, majd kiszaladt és belevetette magát az első nagyobb tócsába. Majd vigyorogva megfordult, haja az arcára tapadt. Gyönyörű volt az esőben.

- Gyere Grimes, mert tényleg én nyerek. - zökkentett ki. Utána futottam.

Egy pillanatra leült az út menti padra, mert teljesen kifulladt. 

- MelMel cheese! -mire odanézhetett volna már kész is volt a kép.

planetjedward: "@melpena te vagy a leggyönyörűbb dolog az esőben."

** Alessa szemszöge**

Már nagyban készülődtünk haza, Kendall és Logan elszaladtak valami reggelit hozni nekünk. Addig én, Bella, Lily és Edward valamit ügyködtünk pakolás címszó alatt.

- Ohaaa ikrecském Twitter-ezik. Végre valami életjel róla! - lelkendezett Edward telefonnal a kezében.

- Már megbocsáss, de nem pakolnunk kellene? - bökte oldalba Lily.

- De... De amúgy ilyenkor Los Angeles-be este van igaz? Vagyis hajnal. - töprengett az iker.

- De igen. Mert hogy? - válaszoltam az órámra pillantva, ami reggel 9-et mutatott.

- Mert Melody még nagyban képeket töltöget Twitter-en, amik most készültek. - nyomta az arcom elé a telefont.

- Tényleg. - esett le az állam. - Mit csinálhatnak ezek ilyenkor?

- Carlosékat ismerve házibulit. - vigyorodott el Bella.

- Heh, jó világ. - kuncogtam. - De remélem azért a házat egyben hagyják.

- Edwaaaaard, valaki keres lent a hallban. - battyogott be Lily két bőrönddel a kezében.

- Engem?? - esett le Edward álla.

- Nem az angol királynőt, vagy ahogy érzed. - forgatta a szemeit Lily. - Most szólt a portás, mikor lent voltam üdítőért.

- Edward, anglia királynője. Hát oks. - kuncogott Edward, mire mindannyian röhögésbe törtünk ki. - Na majd jövök, addig sziasztooook!

Elgondolkodva néztem utána....

Közérdekű közbevágás

Hi my blog-berries! :))
Ma reggel vettem észre, hogy ki tudja mikor, de átléptük a 6000 oldalmegjelenítést, mert ma már pontosan 6203-nál járunk. :O (Legnagyobb megdöbbenésemre.)
Köszönöm nektek, elképesztő, hogy ilyen sokan olvastok. :'3
Ennek örömére (na meg azért mert a kinézet valamièrt szétesett) új design-t hozok, amit a mai nap folyamàn igyekszek felrakni.
Még egy kis újdonság: létrehoztam egy szavazást, amelyben szavazhatsz a kedvenc párosodra. Továbbá a bejegyzések alján található egy "Readers opinion" sáv, ahol értékelhetitek az aktuális részt (tetszik, elmegy, nem tetszik).
Végezetül az oldal alján (tudom h most minden ott van, de ENNEK alapból ott a helye) feltüntettem az általam olvasott és jónak talált blogokat, ajánlom mindenkinek. ;)))
Peace and craZy ,
Xoxo, Nani

51. Have fun

Ohaa.. Lehet én is rászokom a bevezetőkre. :D Na szóval: itt az új rész, nagyon köszönöm azt a sok kommentet és olvasót. Külön megköszönném kis Bounty-lánykámnak és Duracell nyuszimnak, hogy tartják bennem  a lelket. ;) <3
Luv ya, blog-bogyóim.
Xoxo, Nani
----------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------
- Szia Harry... Hát te? - kérdeztem meg mosolyogva, miközben kezet fogtunk.
- Hát én itt vagyok. Koncertünk lesz. - vigyorgott.
- Ezek szerint a többiek is itt vannak? - faggattam.
- Ühümm. - bólogatott. - Csak most épp elmentek valami interjúra, én maradtam itt. Nekem holnap kell külön mennem.
- Értem. - ültem le mellé.
- És te? Csak így egyedül? - szólt Harry.
- Nem talált... - vigyorogtam. - Egy kis hétvégi romantikus kiruccanás a barátnőmmel, Bellá-ékkal és Kendall-ékkel.
- Bella itt van? - képedt el, majd felragyogott az arca.
- Öhm... Igen. - néztem rá döbbenten. Fura volt picit a reakciója. - Miért is?
- Egy pár napja elhatároztam, hogy visszaszerzem magamnak Bellát. Most pont kapóra jön. - vigyorgott önelégülten. - Ennek a szőke ír csodának nem sok esélye lesz velem szemben.
- Na jó, ezt a hülyeséget most felejtesd el. - pattantam fel mérgesen.
- Hey csillapodj, haver. - állt fel ő is, úgy nézett le rám.
- Csillapodjak? Mikor neked feltett szándékod, hogy szétválasszad Belláékat, mikor most a legboldogabbak? - vontam össze  a szemöldököm. - Bocs, de hánynom kell tőled. És ha most megbocsájtasz megyek aludni.
Lendületesen elindultam a lift felé. Egyszer csak valaki karon ragadott.
- Akarsz valamit? - néztem farkasszemet Harry-vel.
- Ne próbálj meg keresztbe tenni... Mert különben...
- Mert különben mi lesz? Bocs, nem egy 19 éves fog engem megijeszteni. Na csöcsi.
Puffogva álltam a liftben. Eddig azt hittem, hogy Harry jó fej, de ezek után...
** Lily szemszöge **
Arra riadtam fel, hogy Logan bevetődik mellém az ágyba és erősen szitkozódik suttogva. Oldalra fordultam.
- Merre jártál Édes, hajnali fél egykor? - pillantottam a telefonomra.
- Teát inni. - válszolt kurtán.
- Valamit csináltam? - szeppentem meg a durva hang hallatán. Logan rám nézett és kemény vonásai rögtön ellágyultak.
Oda hajolt hozzám és gyengéden megcsókolt.
- Dehogyis, bocsáss meg. Csak kicsit felzaklattak. Nem akartalak bántani, hidd el. - húzott a mellkasára.
- Elmondod? - kérdeztem óvatosan, miközben elhelyezkedtem.
- Majd, reggel, rendben? - puszilt meg. - Most aludj, mert délután indulunk haza.
Elgondolkodva feküdtem.
** Melody szemszöge**
Odaértünk a kapuhoz.
- Én nyertem!! - ugráltam újongva.
- Hah, de te csaltál. - nyújtotta rám a nyelvét John.
- Mert hogy...? - néztem rá kíváncsian.
- Mert veled volt Fox és körülbelül háromszor kigáncsolt futás közben. Máskülönben esélyed sem lett volna. - magyarázta vigyorogva.
- Na perszeee. - vágtam elégedett fejet. - Ismerd be jobb vagyok nálad. Mellesleg nem Fox-ot vetem be ellened ha nyerni akarok.
- Hát? - vigyorgott.
- Az ellenállhatatlanságomat. - mosolyogtam kacéran.
- Khm khm... - köhécselt.
- Most mondd, hogy nem vagyok az.
- Eszem ágában sem volt. - lépett közelebb. - Kis izzadt istennőm.
- Hey, ez a futással jár. - ráztam a fejem.
- Tudom, szóval ideje egyet fürdeni.  - lépett még közelebb hozzám.
- John Grimes, most állj meg. - próbáltam keresni a lehetséges menekülési útvonalakat. - Nem tetszik ez a sunyi mosoly az arcodon....
Erre viszont gyorsan felkapott és elrohant velem a kert fele, majd beledobott a vízbe. Prüszkölve jöttem fel a vízfelszínre, de addigra John már alsógatyára vetkőzve mászott be mellém.
- Most mondd, hogy nem jobb így. - nézett rám kiskutya szemekkel.
- Óóó dehogy nem. - szóltam és lenyomtam a víz alá.
- Naaa... -méltatlankodott mikor előbukkant. - Most vízes lettem.
- Wow... Talán mert vízben vagyunk? - forgattam a szemem.
- Meglehet. - kezdett el nevetni, majd a  medence falához szorított. - Egyébként miért akarsz luxusprosti lenni Dublinban? Szerintem nem a legjobb módja bemutatkozni anyuéknak.
- Hogy mi? - kezdtem el nevetni. - Azt csak azért mondtam mert nem figyeltetek rám. Bár végül is nem kapnak rossz pénzt érte...
Újabb röhögőgörcs tőrt rám mikor megláttam John gyilkos tekintetét.
Ekkor ért oda James és Carlos. Konstatálták, hogy a vízben vagyok.
- Neki meg mi baja? - mutogatott felém James.
- Bolond. Csak ennyi. - szólt John, mire lefröcsköltem.
- Azt tudom... Sajnos születésétől fogva. - sajnálkozott Carlos is.
- Le lehet rólam szállni, oké? - durciztam be.
- Rajtad se vagyok... Majd este. - kacsintott rám John.
- Heeey ebből mi kimaradnánk.... - nézett nagyot James.
- Te Grimes... Túl sokat képzelsz magadról. - emeltem égnek a tekintetem.
- Na jó, fiatalok.... - kezdte Carlos.
- Mintha te valami vénember lennél. - vágott közbe James.
- Hát nálad idősebb vagyok. - vágott vissza Carlitos. - Na szóval nem akartok egy kis házibulit így estére.......?

50. Hit, run, love and other things

Sziasztok, kis olvasóim. :D Meghoztam az új részecskét, remélem mindenkinek tetszeni fog. Továbbá köszönöm a majdnem 6000 oldalmegjelenítést (az oldal számláló itt kissé le van maradva, rajta vagyok hogy beállítsam).
És egy kis kérés: ez a JEDWARD hivatalos magyar  facebook oldala, amit én csináltam, kérlek titeket, nyomjatok rá egy LIKE-ot. ;)
http://www.facebook.com/JedwardHungaryOfficial
----------------------------------------------------------------------
** John szemszöge **
- Te James... - kezdtem.
- Hmm?
- Hol van Melody? - néztem körül nyugtalanul.
- Nem tudom... Öt perce még itt volt. - követte a példámat. - Várj csak... Mintha valami olyasmit emlegetett volna egy pillanatig, hogy elmegy luxusprostinak Dublinba.
- Heeeeh? - kerekedtek ki a szemeim. - Mit akar az Írországban? De hova tűnt?
- Keressed meg. - vonta meg a vállát James.
- Mi vagyok én? Google Maps? Vagy GPS? - vontam össze szemöldökömet. - De megyek is. Csak legalább egy tippem lenne, hogy merre indult.
- Vidd el Fox-ot is, ő megtalálja ha a közelben van. - nézett fel az olvasásból James. - Fooooox!
Semmi.
- Fooox! Kicsi kutyám, gyere ide! - kezdte újra James és már felállt.
Idegesen nézett ràm.
- Ebből arra következtetek, hogy Fox-nak már az első szólásnàl itt kellett volna lennie... - mondtam.
- Remélem Melodyval van és nem elszökött. - sétált fel-alá, közben a telefonját pötyögte.
- "Flood gates, can't wait..." - hallottam a saját számunkat szólni magam mellől.
- Ez Mel telója ... - néztem a képernyőre, ahol James hívását jelezte ki. - Haver hiába hívod, a telója itthon maradt. Kezdek aggódni.
Ekkor csörtetett haza Carlos.
- Mizujs emberkék? - kérdezte miközben a konyhába száguldott be.
- Eltűnt a húgod. - sétáltam be utána.
- Melody? - esett le az álla.
- Miért? Van másik is? - kérdeztem erre fejbevágott a májkrémmel. - Jól van na... Igen ő. Meg Fox sincs meg.
- Jaaaaa... - sóhajtott fel megkönnyebbülten. - Akkor nincs semmi baj.
- Hmmm? Ezt hogy érted? - csatlakozott hozzánk James.
- Mert valószínűleg kocogni ment. Sydney-t is mindig magával viszi. - magyarázta.
- Itt az ideje nekem is futni... Napok óta nem voltam. - határoztam el magam és elindultam felvenni az edzőcipőmet...
** Melody szemszöge **
Olyan jól esett futni, teljesen sikerült kiürítenem az agyamat. Fox szuszogva futott mellettem. Egyszer csak megtorpant.
- Hey Foxy, mi a baj? - fordultam volna vissza, erre valaki befogta a szememet.
Hatalmasat sikítottam.
- Ssssh... Nem foglak megenni. - csitítgatott egy ismerős hang, de nem tudtam rájönni ki az.
- Engedj... - feszengtem. - Ki vagy?
- A Húsvéti Kenguru.
- Hogy ki? - fagytam le, majd idegesen kuncogni kezdtem. - Az nyuszi maximum.
- A-a, most kenguru.
Ki akartam tapogatni az arcát, de nem engedte.
- Tudod mit? Segítek rájönni, hogy ki vagyok. - mondta.
Egyszer csak azt éreztem, hogy megcsókolt.
- Mégis mit képzelsz? - löktem el egy hatalmas pofon kíséretében. Erre elengedett és felnyögött.
- Hogy a fenébe tudsz te ilyen erőset ütni? - fogta az arcát az iker.
- Oooops bocsáss meg Kicsim. - léptem odahozzá megszeppenve. - Nem tudtam te vagy az...
- Épp az volt a cél, hogy ne így gyere rá. - pislogott rám fájdalmas mosollyal az arcán.
- Bocsibocsibocsiiii... - fejtettem le az ujjait az arcáról. - Uuuh... Ez meg fog làtszani... Ott vannak a gyűrűm nyomai... Uuuuh.
Végig pusziltam, mint aki azt hiszi, hogy az begyógyítja a csúnya kis heget.
- Legalább könnyebben meg tudnak különböztetni majd minket.. - vont vállat John.
- Micsoda? - hökkentem meg. - Nem haragszol?
- Dehogy haragszom. - csókolt meg. - Verseny hazáig?
- Gyere te rohamcsiga, mert én nyerek. - kezdtem kacagva futni.
** Kendall szemszöge **
Csak néztem csendesen Alessa-t. Arca békés volt, egy tincs az arcába hullott. Finoman elsöpörtem, mire szorosabban bújt hozzám. Hihetetlen, hogy ez a csoda az enyém és engem szeret, hogy egyáltalán itt alszik mellettem. Egy alvó gyönyörűség.
Oldalrafordítottam a fejemet. Az Eiffel-tornyot ide lehetett látni. Mi az a különös megvilágítás? Mikor sikerült kibogarásznom a szöveget, alig bírtam visszafolytani a kuncogásomat, viszont Alessa-t nem akartam felkelteni.
Ez az Edward aztán tud udvarolni.
Visszafordultam és magamhoz öleltem szuszogó Kedvesemet. Szép lassan álomba merültem.
** Carlos szemszöge **
- It's like I'm falling love all over again... - szaladtam le énekelve a lépcsőn.
Ez a nap gyönyörű volt. Olyan boldog voltam, hogy megszorongattam a szembejövő James-t.
- Öhm... Köszi Carlitos. - jött zavarba. - Minden rendben.
- Naná csak olyan jó kedvem van. Szárnyalok és képes lennék megmászni a Mount Everest-et meg.... - mondandómat egy placcsanás szakította félbe.
Villámgyorsan szaladtunk ki a medencéhez.
** Logan szemszöge **
Nem tudtam aludni. Gondoltam lemegyek a büfébe egy kis teát inni. Viszont ott egy ismerőst pillantottam meg....
- Szia Logan. - vigyorodott el, ahogy felismert.

49. Love is in the air

- Ez... Ez... - dadogtam, és könnyes szemmel néztem Kendall-re.
- Csak nem tetszik? - terült el a diadalmas mosoly az arcán, a szeme csak úgy csillogott.
Visszafordultam a szépen megterített asztalhoz. Az erkély korlátját mécsesek díszitették. Az asztalon a két tányéron valami finomnak tűnő kaja volt.
- Öhm... Ugye nem csigát eszünk? - kérdeztem meg mosolyogva, miközben bizalmatlanul méregettem az ételt.
- Nem. - vigyorodott el, majd betolta a szèkemet és ő is leült.
- Hála istennek. - sóhajtottam fel és neki láttam.
- Igazából békacombot eszünk. - folytatta Kendizzle.
Na ez volt az a pillanat, hogy kihajoltam a korláton és kiköptem a kaját.
- Heeeeeeeeeeey!!! - hallottam lentről egy méltatlankodó hangot. Úgy látszik ez célba talált. Oops.
Kendall kis híjján leesett a székről úgy nevetett.
- Tudsz róla, hogy szemét vagy? - püföltem, de hirtelen elkapta a kezemet és maga fele húzott az asztal felett.
- De te így is szeretsz.. - mondta majd megcsókolt.

** Lily szemszöge **

- Te Loggie... - ütögettem a srác hátát, miközben a fél városon át száguldottunk.
- Valami baj van Gumimacim? - kiáltott hátra.
- Csak egy pici... Még mindig nem bírom a hosszú távú motorozást, sok van még? - válaszoltam.
- Még bírd ki öt percig!
És valóban öt perc múlva megálltunk.
- Hol vagyunk? - néztem körül az eldugott kis utcácskában.
- Majd mindjárt megtudod. - húzott maga után mosolyogva. Hirtelen befogta a szemem.
- Készülj fel, hogy el fogok tanyàlni. - próbáltam lefejteni az ujjait a szememről.
- Majd én vezetlek, bízz bennem.
Tíz percig sétáltunk így. Valahova bevezetett, az ajtó csilingeléséből ítélve.
Finom süti illat csapta meg az orromat.
- Ülj le és várj meg itt. - engedett el, majd mielőtt megszólalhattam volna elsietett.
Körbenéztem. Egy hangulatos kis cukrászdàban ültem. De a legfurcsább az volt, hogy nem volt bent rajtam kívül senki. Illetve csak az eladó, aki ebben a pillanatban tipegett oda és egy forró csokit rakott le elém habos sütivel.
- Jó szórakozást. - kacsintott rám, majd elment az asztaltól.
- Köszönöm.. - motyogtam zavarodottan. Mihez kell nekem jó szórakozás?
És ekkor Logan hangját hallottam.
- I don't know why you always get so insecure.... - jött felém az annyit hallott dallam. A szememmel kerestem a srácot, de nem találtam.
Hirtelen még is csak feltűnt, lassan sétált ki, mikrofonnal a kezében.
Miután befejzte a számot, már szabályosan sírtam. Közelebb lépett és megcsókolt lágyan.
- Te vagy a legjobb dolog ami valaha történhetett velem. - suttogta.

** Bella szemszöge **

- Sziaaaa Bells. - zökkentett ki kockulásomból Edward.
- Jéé... Ezek szerint még se vesztél el.  - mosolyogtam rá.
- Dehogyis... Csak volt egy kis dolgom. - hunyorgott csibèszesen.
- Miért támadt ennyire rossz érzésem erre a mondatodra? - csuktam be a laptopomat és érdeklődve pillantottam rá.
- Fogalmam sincs. Hiszen én mindig jó vagyok. - kuncogott.
- Neeee.... - pislogtam felfele a mennyezetre. - Szakad a plafon. Grimes vagy és ezzel mindent megmagyaràztam.
Erre odalépett és megpuszilt.
- Te... Láttad már az Eiffel-tornyot az ablakból? - vezetgetett a nagy üvegajtó fele.
- Persze... De naaa... Mit csinálsz? - csodálkoztam.
- Csak nézz ki. - utasított, mire engedelmes kitekintettem. Az Eiffel torony mintha máshogy lett volna kivilágítva....
"My Miss America is Bella Schmidt. =:)" - betűztem ki.
- OMG... Edward!! - sikkantottam és a nyakába ugrottam. - Ez csodálatos!
Mélyen a szemembe nézett.
- Szeretlek te kis bolond. - hajolt felém....

** Melody szemszöge **

- Elég sokáig tartott John kiengesztelése. - mért végig James minket, mikor olyan négy óra körül lesétáltunk az emeletről.
- Jól van na. Bealudtunk. - battyogott el a konyhába John
- Perszeeee... Én meg az elmúlt három órában balettoztam. - szólt gúnyosan vigyorogva James.
- Wow... Engem is megtaníthasz. - jött ki két hatalmas szendviccsel a kezében John és az egyiket a kezembe nyomta.
- Szerintem meg Maslow csendben marad. És köszönöm Kicsim.. - csókoltam meg Johnt. - Egyébként hol van Carlos?
- Edzeni ment. - adta a tömör választ James miközben valami fodrász műsort nézett. - Tudtad egyébként hogy a hajzselé jobb mint a spray mert kevésbé roncsolja a hajat?
- Heh? - pislogtam rá értetlenül.
Viszont John rögtön odaült mellé és hosszas tanácskozásba kezdtek a hajformázási szokásokról.
- Hey... Èn is itt vagyok! - szóltam, de semmi reakció.
- James Fox megrágta a kedvenc kefédet. - erre se reagáltak semmit, viszont Fox a nevét hallva kíváncsian odaszaladt.
- Elmegyek luxusprostinak Dublinba. - még mindig semmi.
- Na jó... - sóhajtottam fel. - Gyere Fox, elmegyünk kocogni. Itt kutyába se vesznek minket.
Azzal elindultunk, de szigorúan csak a mi utcánkban. Közben a másnapi tárgyaláson járt az eszem......

48. Half in Paris

- Uuuh bocsi, igaz is. - mondta a csaj árnyalatnyi gúnnyal a hangjában. - De szerintem, akkor is megérdemelte.
Ebben a pillanatban egy villanást vettem magam mellett észre, és Edward hirtelen ott állt felemelt kézzel a lány előtt. Carlos-szal egy pillanatra ledöbbentünk. Lena az arca elé kapta a kezét.
De Edward nem ütött. Lassan leengedte a karját, és visszalépett mellém. Hallottam, hogy nagyokat lélegzik.
- Te meg akartál ÜTNI?! Normális vagy? - fakadt ki a csaj mikor már kissé biztonságosabbnak érezte a terepet.
- Sose mondtam, hogy az vagyok. - vonta meg a vállát nemes egyszerűséggel az iker. - De addig örülj, míg csak akartalak. John meg is tette volna.
- Ahhhaa... - sziszegett Lena. - Fenyegetsz?
- Talán. Bár nem szokásom. De ha így beszélnek egy hozzám közel álló személyről, akkor miért ne? - Edward szeméből sugárzott a gyűlölet.
- Egyetértek. - álltam Ed mellé. A csaj gyilkos tekintete most rám irányult.
- Ohaa.. - kezdett el gúnyosan kacagni. - Már bánom, hogy nem adtam annak a ribinek többet. A kedvenceim már minden mellé állnak. Úgy látszik a sz*pás kifizetődő. Kár, hogy nem nekem jutott eszembe először....
- Majd a börtönben lesz ideje erről gondolkodni eleget. - hallottam meg Jack hangját, aki rendőrkapitányként dolgozik itt LA-ben. Úgy tűnik Carlos dobott neki észrevétlen egy SMS-t. - Letartóztam szándékos testi sértésért, rágalmazásért és ember ölési kísèrlet alapos gyanúja miatt.
- Hogy mi? - kerekedtek ki a csaj szemei. Csak úgy sugárzott belőlük az őrület. - Nekem jogaim vannak!
- Igen, jogában áll hallgatni. - lincselte meg a rendőr, majd odabiccentett nekünk és elvezette a csajt.
Megkönnyebbülten néztünk össze a srácokkal. Első dolgunk volt, hogy értesítsünk mindenkit.

** 2 hét múlva **

** Melody szemszöge **

Már egy hete, hogy hazajöhettem a kórházból. Mikor John bejelentette, hogy kis magánakcióval ugyan, de elkapták a bántalmazómat. Hirtelen azt se tudtam, hogy sírjak, nevessek vagy épp dühöngjek. Így egyszerre csináltam mindhármat: a nevetéstől sírtam és megkönnyebbült voltam, miközben John't püföltem és kifejtettem neki, hogy mekkora egy idióták voltak, akár bajuk is lehetett volna. Ezt megmondtam a délután látogatóba érkező Jarlos-nak és Edward-nak.
Holnap lesz a tárgyalás, meglehetősen izgulok. Most Kogan-ék, Alessa és Lily, valamint Bella és Edwrad sincs itthon, aki meg tudna nyugtatni, kicsit kiruccantak Párizsba. És magamra hagytak három idióta sráccal.
Tegnap például viszkető porral akarták egymást megszívatni, de végül a saját csapdájukba estek, az egész estét végig vakarózták, olyan mértékben, hogy kénytelen voltam leköltözni a nappaliban lévő kanapéra, mert John-tól nem tudtam aludni.
- Ébreeeedj! - riadtam fel arra, hogy valaki ráugrott a hasamra.
- Carlos te idegbeteg, szállj le rólam, agyon nyoooomsz. - próbáltam levegőt venni, kevés sikerrel.
- Akkor kellj fel. - szólt, még mindig rajtam ülve.
- Ha esetleg nem vetted volna észre drága bátyám, már ébren vagyok. - próbáltam lelökődni, végre felállt.
- Jó jó. De te hogy-hogy itt alszol....? - kérdezte. Mire válaszoltam volna, hangos ajtócsapódást hallottunk.
- Heeeeeey nem látta valaki Melody-t?? - futott le a lépcsőn John, illetve az utolsó pár lépcsőfokot gurulva tette meg.
- Mi ez a hangzavar? - battyogott le James egy szál alsónadrágban a szemét dörzsölgetve, közben döbbenten nézett rám és Carlos-ra, ahogy egymást támasztottuk nevetve.
- Nagyon vicces. - duzzogott be az iker, majd visszamászott az emeletre.
Gyorsan utánafutottam. Mikor benyitottam a szobánkba, épp a hasán feküdt az ágyon, én meg ráültem a hátára, hogy még véletlenül se tudjon elmenekülni.
- Naaaa... Pici Grimes, haragszol. - dőltem előre az arcához, mire a matracba fordította azt.
- Mmm... - mormogott.
- És ezt most érthető nyelven is ha kérhetem. - túrtam bele a hajába hátulról. Éreztem, hogy megborzong.
- Jó... Nem haragszom. - fordította oldalra a fejét.
- Mi baj? Két napja nincs itthon az ikred, de máris olyan furcsa vagy. - cirógattam meg az arcát, majd az ujjamat végigvezettem a szája vonalán.
- Nem tudom. Elviselhetetlen. Azt is nehezen szoktam meg, hogy külön szobában alszunk. Bocsi, ha nagyon elviselhetetlen vagyok... - szólt bocsánatkérően, miközben én neki álltam masszírozni őt.
- Miért is  haragudnék rád? - pusziltam meg. - Csak feltűnt, ennyire azért már ismerlek.
- Túl sokat tudsz rólam, lehet ki kellene törölnöm néhány emlékedet.
- Az úgyse megy. - kuncogtam.
- Fogadjunk? - kerekedett hirtelen fölém, majd csókcsatába kezdtünk.
- Egyébként mit csináltál lent? - kérdezte meg gyorsan két csók között.
- Nem tudtam tőled aludni, mert egyfolytában vakaróztál.
- Na... Ezért kárpótlás jár... Meg egyébként is még mindig túl sokra emlékszel... - vigyorodott el, majd újból fölém hajolt...

** Bella szemszöge **

Épp a Twitteremet nézegettem, egyedül maradtam a hotel szobában. Az ikrek oldalára keveredtem. Ahaa.. Felkerült abból a bizonyos múltkori fotózásból egy kép.

"@planetjedward: So cool.Who want's to come?"

Egy új értesítésem jött. Na... Ezek szerint Melody még él. Kissé elmosolyodtam, majd mikor megnyitottam a linket, kacagni kezdtem.

"@melpena: volt egyszer egy nyaralás. Tipikus Grimes
arcok, Ed kell a Superman-es fürdőnadrágod. @planetjedward
@bella_schmidt légyszi segíts megszerezni. xoxo"

** Alessa szemszöge **

- Édesem... - hallottam Kendizzle hangját. 

- Igen? - pillantottam fel rá, még mindig kissé kábultan. Alig bírtam elhinni, hogy csak úgy elhozott Párizsba.

- Gyere picit. Mutatni akarok valamit.... - húzott ki maga után az erkélyre. Amint kiértünk elakadt a lélegzetem..........

47. What's happening?

** John szemszöge **

Megcsörrent a telefonom. Ijedten kaptam oda.
- Öhm egy pillanat.... - szóltam majd elvonultam a lifthez. A hátamban éreztem a csaj pillantását.- Hallo?
~ John Paul Henry Daniel Richard Grimes! - hallottam Melody ideges hangját. Valami nagyon felzaklathatta, ha képes volt a teljes nevemen hívni.
- Szia Édesem. - köszöntem bele vidáman. - Minden rendben?
~ Már hogy lenne minden rendben? Most közöltek le egy képet a híradóban, amin én vagyok összeverve! És ti ezt tudtátok az ikreddel és nem szóltatok! - Melody hangja egyszerre volt dühös és pánik szerű.
Teljesen ledöbbenve álltam ott. Edward észrevehette, mivel gyorsan odasétált hozzám.
- John?? Hahó... - legyintett végig a szemem előtt, de képtelen voltam bármit is mondani, így csak megráztam a fejem.
- Kérlek MelMel próbálj megnyugodni, 10 perc és ott leszek. - mondtam neki nyugodt hangon és leraktam a telefont.
- Nos? - nézett rám Edward.
- Mel tud a képről, már a hírekben is benne volt. - súgtam oda neki. - Oda kell mennem, mert még a végén valami baja lesz...
- Menj csak, majd mi lerendezzük a srácokkal ezt a csajt. - mosolygott rám gondterhelten Edward.
- Remélem tudsz róla, hogy szeretlek. - öleltem át.
- Arghh ne fenyegess Grimes. - kezdett el nevetni, majd visszasétált. Kissé aggódva pislogtam feléjük, nem szívesen hagytam itt őket. De Melody most mindennél fontosabb volt számomra.
Negyed óra múlva ott is voltam a kórház előtt. Mivel a lift elég lassan jött le, így a lépcsőt választottam. A fokokat kettesével vettem, bár ez nem volt jó ötlet. Már csak öt lépcsőfok volt hátra, én meg sikeresen megcsúsztam, és alighanem kificamítottam a bokámat is.
- Fuck.... - káromkodtam el magam, mikor végre az ajtó felé sántikáltam. Félve nyitottam be..
- Joooohn. - csillogott fel Kedvesem szeme, majd abban a pillanatban hozzám vágott egy Milka csokit.
- Heeey... Te képes voltál egy tábla csokit elhajítani? - vettem fel a földről kuncogva.
- Bocsi... Más nem volt a közelemben amit hozzád vághattam volna. - húzta fel az orrát.
- Én is szeretlek.... - ültem le az ágya szélére. - Hogy vagy?
- Szerinted? - pillantottam rám. Szemeiben félelem ült. - Nagyon meg vagyok ijedve.
- Nem csodálom...Bocsáss meg hogy nem szóltunk... De tudod hogy nem szabad stresszelned. - pusziltam meg.
- Háááát... - habozott tüntetőleg.
- Naaaaa.... Inci-finci kis tündéri gumicukorbojsóóóóm. - suttogtam kuncogva a fülébe, mire elnevette magát.
- Jó, nem haragszom. - csókolt meg, és szokásszerint mintha áramot vezettek volna belém. Megőrjít ez a lány még így betegen is. - Edwardot egyébként hol hagytad?
- Öhm... Neki még dolga van. - feleltem óvatosan. Szemmel láthatólag nem kételkedett benne.
- Ahaaamm értem. - mosolyodott el. - Johnny...
- Igen?
- Hozzádbújhatok? - nézett rám aranyosan.
- Nem. - vágtam rá faarccal, mire Melody döbbent arccal nézett rám. Nem bírtam sokáig, hamar elnevettem magam. - Hát persze hogy idebújhatsz, miért kell ehhez engedély Kicsim?
- Nem tudom. - nevette el magát, majd mélyen a szemembe nézett. Percekig voltunk így. Én fölé hajoltam, ő pedig kicsit közelebb húzott.
- Tudtad, hogy az egyik szemed nagyobb mint a másik? - törte meg a csendet hirtelen Melody.
- Mi?? - néztem rá leesett állal, majd forgatni kezdtem az említett részeimet. - Most ez miért pont most?
- Nem tudom.. - kuncogott, majd magához rántott.

** James szemszöge **

Az előttünk álló csajtól kirázott a hideg. Egyfolytában méricskélt minket azzal a csöpögős vigyorával.
- Egyébként minek köszönhetem a látogatásotokat? - affektàlt. - És hogy hogy hozzám?
- Tudod... Szoktunk ilyet, hogy csak úgy meglátogatunk rajongókat. - rögtönöztem.
- Ès mivel mi is itt vagyunk, gondoltuk mi is jövünk. - ballagott vissza Edward.
- Alig tudom elhinni. Hey, hol van Johnny maci? - ezen fenn akadtam.
- Akadt egy kis dolga. - mondta Edward rezzenéstelen arccal, bár a szemei egy kissé összébb szűkültek. - Egyébként honnan tudod, hogy én nem ő vagyok?
- Ugyan már... Egy igazi JEDhead meg tud titeket különböztetni. - vihogott idétlenül.
- Igazán? - kérdezte Carlos kimérten.
- Ühümm.... John olyan szexi és dögös és.....
- ... És barátnője van. - fejeztem be a mondatot. A gyomrom kezdett felfordulni Lena-tól.
- Na ja... - mondta leereszkedő hangsúllyal a csaj. - Egy kis ribi aki szépen összeverette magát.
- A húgomról beszélsz...! - ordított egyet Carlos, a kezem vasmarokként kulcsolódott a vállára. Oldalra néztem. Edward halántékán dudorodni kezdett az ér, de hozzám hasonlóan még tudta tartani magát......

I hold the world...

És ismét hi all! =:D

Ahogy megígértem itt a másik cover, remélem tetszeni fog nektek. Nagyon kíváncsi vagyok hogy mi a véleményetek róla, kérlek kommenteljetek... :)
Akkor hát jepic music hearing, guys. ;)

Xoxo, Nani

Music Sounds Better....

Sziasztok kis olvasóim! ;D 

Itt a megígért videók egyik fele, viszont a Jedward még várnotok kell. Remélem tetszeni fog nektek. ;)

Valamint egy kis reklám: 
Ha szeretitek a JEDWARD-ot, akkor légyszíves nyomjatok egy like-ot a hivatalos magyar oldalra. ;) Nagyon sokat jelentene.

http://www.facebook.com/JedwardHungaryOfficial

Xoxo, Nani

46. Scary girl, more fear

- Mi a fene van...? - hallottam Alessa morgását a párnából.
- Nyugi, Szerelmem, majd én megnézem. - simítottam végig a hátán és kelletlenül kikászálódtam az ágyból.
- Csak siess vissza Kendizzle.
Elmosolyodtam, majd kimentem az ajtón Carlos szobája felé vettem az irányt.
Amint beléptem rögtön láttam, hogy nem csak engem ugrasztott ki az ágyból Carlos.
- Mondd már mi van?! - böködte Logan Carlost. - Aludni akarok menni.
- Nézzétek! - nyomtam Carlos az arcunkba a telefonját. - Arra ébredtem, hogy rezeg a telefonom a Twitter értesítés miatt.
Elvettem tőle a telefont és úgy tartottam, hogy mindenki jól láthassa a képernyőt.
Percekig megdöbbenve néztük. Nagyon rossz érzésem támadt.
- Ez.... Melody? - lehelte Lily alig hallhatóan, Bella meg mintha sokkot kapott volna.
- Igen... Jól mondta Mel, hogy lefotózták... - meredtem még mindig a mobilra.
A képen Melody volt teljesen összeverve.
"Milyen szép @melpena nem igaz? ;) Büszkék lehettek rá @TheCarlosPena, @planetjedward. Puszi "
A felhasználó aki kiposztolta tipikus rajngó nevet használt, de mindannyian sejtettük ki lehet az.
- Na jó Kendall, már fél órája eltűntél, mi van itt? - trappolta be a szobába a kócos Alessa.
- Fejlemények... - mutattam meg neki is eltűnésem okát.
- Atya úristen! Az Melody? - kerekedtek ki a szemei. - Ilyet Tweet-elni... Tuti hogy az a szörnyeteg tette. Elmehibbant az a lány, esküszöm ha a kezeim közé kapom megfojtom!!!
Alessa dühös arcát elnézve ebben egyikünk se kételkedett.

** Edward szemszöge **

Épp egy Britney szám ment álmomban. Majd egyre hangosabb lett és megjelent maga az énekes nő egy gumikalapáccsal a kezében.. Hogy mi?! Erre felém csapott.
- Aaauuuch. - hallottam egy hangot és felébredtem.
A földön feküdtem, jobban mondva Johnon.
- Öhm... Mit is keresel alattam? - motyogtam zavartan.
- Felriadtam a telóm értesítés hangjára és lezúgtam Mel mellől. Erre te meg rám estél... - hallottam a tompa hangot a hátamból.
- Uuhhh akkor már értem miért ment Britney - 1, 2, 3 az álmomban. - próbáltam letápászkodni ikremről, de visszahuppantam, mert én szerencsétlen az instabil kórházi székbe kapaszkodtam.
- Mi volt ez a hang? - riadt fel Melody.
- A gerincem. - szólt John nagyot nyögve. - Edward tudom, hogy nem vagy nehezebb nálam, de akkor is leszállhatnál.
- Azonnal. - kezdtem kuncogni, majd végre tényleg sikerült felállnom és John-t is felsegítettem.
- Mit is kerestetek ti odalent? - húzta fel a szemöldökét Melody.
- Hosszú történet. - válaszoltam, míg John a telefonját kotorta ki az ágy alól. Fel sem állt vele, úgy nézte meg, miért jelzett.
- WTF??! - hallottam a döbbent ikrem hangját. - Edward gyere csak lejjebb!
- Mondd. - hajoltam le, mire elém rakta a készüléket.... Az elvetemült rajongó ismét akcióba lendült.

** Carlos szemszöge **

- Köszi, hogy ti is eljöttetek velünk. - néztem az ikrekre, miközben lifteztünk fel a Manhattan Street 7.-ben lévő lakáshoz.
Még James volt velem. Mindannyian nagyon izgultunk, hisz még mindig nem voltunk benne biztosak kit is keresünk.
- Ugyan már... Majd pont mi nem?! - nézett rám szemrehànyóan John.
- Igazad van, bocsi. - szabadkoztam, mert már én is rájöttem, hogy felesleges volt megköszönnöm.
Végre felértünk. Félve kopogtunk be a 32/b lakásba.
Egy aranyos, idős, barátságos arcú nénike nyitott ajtót.
- Miben segíthetek? - kérdezte kedves hangon.
- Öhmmm... - hirtelen nem tudtam mit mondjak. Jöttünk az unokájáért, aki valószínűleg majdnem megölte a húgomat? Szerintem itt kapna szívinfarktust.
- Lena barátai vagyunk, csak beszélni akartunk vele. Itthon van? - füllentett ügyesen James.
Az ikrek olyan arccal néztek rá, mint aki meghibbant, de nem szóltak semmit. Inkább mindannyian mosolyogva bólogattunk.
- Igazán? Ez aranyos. - mosolygott a néni. - Nem is tudtam, hogy az unokámnak vannak barátai. Pláne ilyen fess fiatalemberek. Azonnal szólok neki.
Eltipegett, két perc múlva pedig már ott állt az ajtó előtt a lány. Melody személyleírása tökéletesen illet rá.
- Ooooooh. - kerekedtek ki a szemei.. - Hiszen ti ketten a Big Time Rushból vagytok... Ők pedig a Jedward... És itt a lakásunk előtt. OMG.
Elkezdett ugrálni. Összenéztük a srácokkal. Ha színleli akkor nagyon jól csinálja.........

** Melody szemszöge **

Az ikrek itt hagytak, arra hivatkozva, hogy fel kell mérniük az új klippjükhöz a helyszínt. Megígérték, hogy sietnek vissza.
Mikor a földről felálltak semmit sem tudtam kivenni az arcukból, pedig John hangja mintha ijedtséget tükrözött volna.
Na sebaj, most igyekeztem nem felidegesíteni magam, hisz tegnap a doki is a lelkemre kötötte, hogy egy-két napig ne stresszeljek. Az csak visszafogna a gyógyulásban.
Unatkoztam, a telefonom a farmeromban pihent, ami a szoba túlfelében volt. Így nem maradt más, mint a TV. Kényelmesen elhelyezkedtem és bekapcsoltam a kis LCD TV-t. Épp a L.A. News ment a legfrissebb hírekkel.
- És akkor most következzen a nap legmegdöbbentőbb híre, ami rajngói ezreiből váltotta ki a megdöbbenést és a haragot, az ellen aki feltöltötte az egyik ismert közösségi oldalra Melody Pena-ról...... - elképedve bámultam. A képen én voltam.

(a képen John és Edward az erőszak elleni kampányuk miatt néz így ki, no para. - Nani )