38. Hey, Loggie, wazza?

** Alessa szemszöge **

- Na most már elég Szerelmetes Zümikéim, vinném tölteni a laptop-om, hogy holnap ne unatkozzak a gépen! - vetődött be mellém a beszélgetés kellős közepén John. Olyan lendülettel tette ezt, hogy én szépen legurultam a kanapé túloldalára.
- Johnyyyy! - visított Melody és mikor épp feltápászkodtam bele ugrott John ölébe.
- Segítség!!! Agyon nyom a súlyos kilóval! - kapálódzott az iker.
Elvettem John elől a laptop-ot és az ölembe raktam.
- Látom nekik nem használt, hogy mi nem vagyunk ott. - gurult a nevetéstől Kendall.
- Nem. - értettem egyet vigyorogva. - Szerintem csak rontott a helyzeten...
- Ott a pont. - kacsintott rám Kendall.
- Halljuk ám! - hajolt be a képernyőbe Melody. - Kendizzle ezért még számolunk.
- Tudod mit inkább még maradjatok ott egy pár napig, félek tőled Mel. - vágott rémült az arcot Kendall.
Nevethetnékem támadt arra az arckifejezésre.
- Ajánlom is. Grrrr. - kezdett morogni Melody.
- Uhhh itt az én kis vadmacskám. - szólalt meg John, majd ölbe kapta Melt és kirobogott vele az ajtón a part felé.
- Kicsim én megyek, ezt látnom kell, hogy hova viszi John a barátnőmet. - néztem utánuk nagy szemekkel.
- Rendben Al, de holnap feltétlenül számolj be mi volt! - vigyorodott el Kendall azzal az ellenállhatatlan mosolyojával. - Szia Édesem, nagyon szeretlek.
- Szia Kendizzle, imádlak! - szóltam, majd egy puszit dobtam neki és lecsuktam a gépet.
Ekkor Melody sikolyát hallottam.

** Edward szemszöge **

- Ez meg mi volt? - riadtam fel. Oldalra néztem, viszont Bella édesdeden aludt.
Csendben kilopakodtam és összefutottam Alessával, aki épp kifele igyekezett.
- Te is hallottad? - néztem rá kérdően.
- Nem ülök a fülemen. - mosolyodott el. - Kíváncsi vagyok mit csinálnak ezek ketten...
- Mármint kik? - értetlenül pislogtam.
- A drága ikred és Mel. Egyszer csak felkapta és kirohant vele.. Na gyere mááár. - magyarázott Alessa és a pólómnál fogva húzott kifele.
Félúton a tenger felé egy csuromvizes Melody jött puffogva velünk szembe.
- Mel? - kezdte Alessa. De Melody elvágtázott mellettünk.
- Hey, Melody mi baj? - kiáltottam utána.
Erre szikrázó szemekkel megfordult.
- Kérdezd a fivéredet! - mutatott John felé majd betrappolt a házba.
- John?
- Csak bevittem a tengerbe... De nem vette viccnek... - futott felénk drága ikrem.
- Anyám... - fogtam a fejemet. - Mire vársz még? Menj utána!

** Logan szemszöge **

- Carlos hol van a kedvenc felsőm? - kiabáltam le az emeletről.
- Én tudjam? - kérdezett vissza.
- Neked adtam kölcsön, észlénykém. - Akkor valószínűleg a szobámban. - válaszolt unottan.
Remek... Most mehetek be megkeresni. Beléptem a szobába, mire egy katonai gyakorlóterepen találtam magam - atombomba robbantás után.
- Carlooooos! - bődültem el.
- Jelen. - battyogott be Carlos. - Mizujs?
- Mizujs?! - akadtam fent. - A szobád kész kaosz, nekem meg kell a pólóm!!
- Ez az? - hajított oda egy ruhadarabot.
- Igen... De Carlos? Ez pizza rajta? - tartottam el magamtól.
- Uhm... Lehet. - nézte elgondolkodva.
- Jesszusom Carlos, szereznünk kell neked egy baràtnőt. - forgattam a szemeimet, majd elvittem kimosni a pólómat.
Másfél óra múlva már teljesen elkèszültem, leszaladtam a lépcsőn.
- Hmmm... Valaki hogy kicsípte magát... - jött velem szembe James.
- Ööö...
- Lánnyal találkozol igaz? - vigyorodott el.
- Na jó... Igen randim lesz...
- Akkor kéz és lábtörést. - csapott a hátamra.
- Köszi. Na hali. - mosolyodtam el és gyorsan kimentem a motormért, mert így is késésben voltam.
Odaértem a Starbucks' elé. Az üvegablakban rögtön észrevettem Őt. Kicsit idegesen pislogott az órájára. Akkor ezek szerint nem csak én izgulok.
Bementem és elindultam az asztal fele, ahol ült. Mikor észrevett, hatalmas mosoly terült el az arcán.
- Mégis csak eljöttél? - mosolyogtam Lilyre, ahogy leültem.
- Miért ne jöttem volna? - nézett rám kérdően.
- Hát nem tudom... Esetleg megijedtél tőlem...
- Most, hogy mondod, tényleg elég félelmetes vagy... - vigyorodott el.
- Kössz. - kezdtem el nevetni.
- Áááá te Logan Henderson vagy igaz?! - hallottam hirtelen egy sikítást mellettem.
A francba... Pillanatok alatt egy csomó kiscsaj termett ott, minden féle papírt nyújtogatva felém.
Néhányat aláírtam, meg engedtem fényképeket csinálni. Picit oldalrasandítottam Lilyre, aki láthatólag nagyon kényelmetlenül érezte magát.
Egy hirtelen mozdulattal kézen fogtam és kiszaladtunk a kávézóból.
Felültettem magam mögé.
- Remélem nem félsz a motorokon. - kacsintottam rá, majd elgurultunk a csalódott rajongók elől........