15. Breaking up and happiness

- Harry... Szakítani szeretnék veled. - mondtam ki nagyot nyelve, de közben alig bírtam elrejteni a mosolyomat. - Ahogy Edward belépett az életembe rögtön tudtam hogy ha van olyan hogy nagy Ő, akkor ő az. Egyszerűen... Uh. Képtelen vagyok elmagyarázni.
- Engem nem is szerettél? - horgasztotta le a göndör fürtös fejét.
- Ezt nem mondanám... Ez elején sok szikra volt. De egy idő után eltünt. Ne értsed félre, most is nagyon bírlak....
- Csak már nem úgy igaz? - mosolygott szomorkásan. - Furi. Velem még nem igazán szakítottak. De megértem. Barátok? - nyújtotta a kezét felém.
- Barátok. - fogadtam el.
Fordultam volna Melody fele de nem volt a nappaliban.
- Hol van Melody? - Edward az emelet fele bökött. Indultam volna fel, de megfogta a kezem. - Jamesszel beszél, most ne zavard. Gyere inkább kapsz egy fagyit. - kacsintott rám.

** Melody szemszöge **

Uram atyám... Csak folytak a könnyeim a meghatottságtól. Ez gyönyörű volt.
Egyszer csak valaki megérintette a vállamat. Hátrafordultam és James komoly szemeivel találtam magam szemben.
- Beszélni szeretnék veled... Odafönt. Megvárlak. - majd felbattyogott. Ekkorra már megszületett bennem az elhatározás. Elszántan indultam utána, de előtte odamentem John-hoz.
- Este beszéljünk. Például a medencénél. - súgtam a fülébe. Éreztem hogy megborzong.
Bólintott.
És elindultam fel. Halkan beléptem a szobába. James összefont karral állt az ablak előtt.
- James mondanom kell valamit... - kezdtem de ő csendre intett.
- Kérlek ülj le. - mutatott az ágyára, majd ő is letelepedett velem szemben. - Melody... Szerintem szakítanunk kéne.
Éreztem, hogy könnyek szöknek a szemembe. Erős volt az elhatározásom, de mégis csak fájt.
- Miért? - tettem fel a legnehezebb kérdést.
- Mert tegnap kihallgattam az ikreket. És sok mindent megtudtam. Ne szólj közbe, most nem a csók miatt van. Mert megtudnék bocsátani. De azt hallanod kellett volna hogy John miket mondott. Még pasi szemmel nézve is nagyon romantikus volt. És a mai szerenádjuk... Még mindig csend, Mel. - szólt rám, mikor nyitottam ki a számat. - Az igazság az... Hogy te őt érdemled. Ő nem csak egy hónapig fog szeretni, ezt tudom. Igen... Most így nézel. De az a helyzet hogy már nem vagyok szerelmes beléd. És nem akarlak magamhoz láncolni pusztán birtoklási vágyból. Lehet túl sok volt bennünk a közös. Nem tudom mi történt. De köszönöm ezt az egy hónapot, minden perce csodálatos volt. Viszont én is megismerkedtem egy csajjal...
Már szabályosan folytak a könnyeim, hangtalanul. Éreztem hogy James átölel. Aranyos volt hogy vigasztalni próbált.
- Köszönöm James. Viszont ettől még ugye maradsz a bolond bátyusom? - néztem rá könnyes mosollyal.
- Naná.. - mondtam majd homlokon puszilt és csikizni kezdett.
- Maslow fejezd be!!! Neee... - visítottam, majd hozzávágtam egy párnát.
Valahogy sikerükt kicsusszanom a kezei közül, erre ő körbekergetett a szobában. Nagy lendülettel kiszaladtam a szobából és mellkason fejeltem Kendallt aki hátra tántorodva ráesett a mögötte lépkedő bátyámra. Én meg természetesen Kendizzle-re kissé félreérthető pózban.
- Na de gyerekek... Ha gruppenben akarjátok nyomni akkor ne a folyosó közepén. Köszi. - vonta fel a szemöldökét James.
- Te megzakkantál? - bámultam rá, mint akinek egy kereke hiányzik. - Carlos a bátyám, Kendall meg a legjobb barátnőm bátyja.
- És akkor mi van? - vigyorgott felém hajolva az odaérkező Logan.
- Ez az, ki tudja milyen perverz fantáziád van. Tesó huncutkodás. - mondta komoly arccal James.
Most következett az a pillanat amire valószínűleg nem számított: Carlos egy ordítással neki rohant felborítva őt, én meg ügyes birkozó ugrással rá.
- Segítség!!!! A Penák megőrültek. - kiabált alattunk James vergődve.
- Azonnal vondd vissza James Maslow mert megbánod. - sziszegtem a fülébe.
- Épp láttam a közelben egy ollót, lehet frizura igazítás kéne, nem gondolod? - kontrázott Carlos.
- Neeee... Visszavonom csak a hajamat ne! - kerekedett ki a szeme ijedten.
- Okos fiú. - paskoltam meg a hátát. - De ha most megbocsátotok van egy kis dolgom. - vonultam el a röhögőgörcsöt kapott Kogan páros mellett.
Pillangók voltak a gyomromba ahogy a medence fele vettem az utamat.

** John szemszöge **

Épp gitározgattam a Miss Americát, amikor meghallottam egy angyali hangot becsatlakozni.
- Na mi az Edward... Hormon tablettákat szedtél hogy ilyen a hangod? - somolyogtam magamban.
- Ooooh te bolond. - boxoltak a vállamba, majd az angyalka kacagni kezdett.
Melody csak úgy ragyogott a lemenő nap fényében. Úristen milyen érzelgős lettem.
- Köszönöm a dalt John. Egyszerűen nagyon megérintett.
- És haragszol még? - pillantottam rá kérdőn. - Mert sajnálom na.... - egy elképesztő csók hallgattatott el tele a legintenzívebb érzelmekkel.
Mikor vége volt még percekig kábán pislogtam, majd csodálkozva tekintettem Melodyra.
- És....? - kérdeztem.
- James? Szakított velem és szabad utat engedett a bolond szívemnek. Igen jól hallod.. Nem bánja. De ha nem akarod akkor nem kell... - nézett rám ijedten és két könnycsepp gördült le az arcán a gondolatra, amiket gyorsan lecsókoltam. És egyszer csak eltűnt mellőlem.
- Mel?
- Áhhh Logan tegyél leeeee. - majd csobbanást hallottam.
- Medencés buliiii! - robogott el mellettem Kendall is bele a medencébe. Ebből már én se maradhattam, felszaladtam átöltözni viszont Jamesbe ütköztem.
- John... - szólalt meg tétován.
- Hmmm? - fordultam hátra.
- Vigyázz rá!..........