2013. július 14., vasárnap

Az utolsó felvonás.

Hát ez is elérkezett. Valahol minden sztorinak le kell zárulnia és ez most zárul le. Ugyan ez elég hosszú lesz. Ez sem lesz unalmas, sok sok csavar lesz benne. Melody most búcsúzik, ahogy Carlos, James, Logan, Kendall, John, Edward , Alessa és Lily is. Köszönöm, hogy olvastatok, nálatok jobb olvasóközönséget nem is kívánhattam volna. Nagy köszönet Alessa, Lily ihletőinek is, illetve mindenkinek aki bíztatott! <3 :) Van két másik blogom, akiket esetleg érdekel, itt is szívesen várlak titeket:

Live. Love. Laugh. - A new life with a falling

Vampire US

xoxo, Nani

******************************************* ***********************

Újra elérkezett a szeptember. Alig egy hónap telt el azután, hogy Isabella Jesse Schmidt örök nyugalomra lelt a Los Angeles-i kis város széli temetőben, rokonai között. 18 év... Ennyit élt meg, aztán önkezüleg vetett véget életének. Az orvosok szerint ideg összeroppanás vezetett ide. Viszont Kendall-ék nem voltak olyan biztosak benne. Lássuk mi történt ez alatt az egy hónap alatt. Először is a Big Time Rush lemondta a nyári turnét, mert senki sem volt képes színpadra lépni ezután a haláleset után. Kendall Alessa és Melody segítsége nélkül minden bizonnyal a pszichiátrián kötött volna ki. Magába fordult, mindenért önmagát hibáztatta. Csak a lányok tartották benne a lelket és mostanra egész szépen kezdett helyrepofozódni. Tegnap már nevetett is. Edward Grimes viszont nem úszta meg ilyen könnyen. A hírről akkor értesültek, mikor leszálltak az Írország - USA járatról. Végül az ikrek vissza akartak költözni, és Ed feltett szándéka volt, hogy kibékül Bellával, hisz rájött hogy nem tudja se hogysem elfelejteni őt. A hírrel James várta őket a reptéren. Két ájult és két sokkos állapotban levő személyt szállítottak akkor kórházba. Edward és Melody hamar felébredtek, ám Ed idegei felmondták a szolgálatot. Majd két hétig remegve, sírva közlekedett a BTR házban, folyamatosan rémálmok gyötörték, félő volt, hogy a kialvatlansága miatt újbó kórházba kerül. Két hét után azonban előkerült három levél Bella szobájából Edward jóvoltából. Egészen addig senki sem nyitott be oda, viszont az iker nem bírta tovább. Bella búcsúlevelei az asztalon hevertek. Szép kézírásával Melody, Kendall és Edward neve állt rajtuk.
Miután elolvasta a neki szánt példányt újult erőre kapott. John-on és rajta kívül senki sem tudta mi áll benne. Ugyanígy Melody és Kendall is megtartották maguknak a leveleik tartalmát. A Bellody így véglegesen feloszlott, és bár Melnek felajánlották egy szóló énekesi lehetőséget, de a lány egy hónapnyi átgondolási időt kért Christől, aki a körülményekre való tekintettel beleegyezett.
Szóval ott tartottunk, hogy szeptember volt. A fiúk lázasán készülődtek a koncertekre, hisz ezt már nem mondhatták le. James a barátnőjével telefonálgatott épp. Igen, most jönne az a kérdés, hogy "Mi?! James-nek barátnője van?". Elfelejtettem megemlíteni, hogy Jessica Booth megelégelte James őrült rajongását és egyik nap beállított hozzájuk, hogy személyesen közölje a sráccal: elég volt. Csakhogy a kis Cupido telibe talált, ahogy James ajtót nyitott neki. Szerelem első pillantásra.
Szóval James telefonnal a kezében indult végig az emeleti folyosón, mikor valaki hirtelen irammal elsodorta. A srác elvesztette a lendületét és fenékre ült.
- Heeeeey kinek ilyen sürgős? Olimpiára készülsz? - kiabálta morcosan Jas miközben feltápászkodott. Ekkor csapódott be a fürdő ajtaja. James odasétált az ajtóhoz és dörömbölni kezdett. - Hasmenésed van, vagy csak úgy szimplán jó ötlet volt engem fellökni?
Válaszul egy öklendezés volt a válasz majd egy placcsanás. James-nek elpárolgott a mérge, helyét az aggodalom vette át.
- Öhm, jól vagy? - nyomta le a kilincset. Az ajtó nem volt bezárva. Beljebb lépve Melody-t pillantotta meg a WC fölé görnyedve. Újjabb sugár érkezett, James tapintatosan elfordult és kinyitotta az ablakot, hogy friss levegő jöjjön be a helyiségbe.
- Rohadt sushi... - nyögte Melody majd visszahajolt. James finoman megérintette a lány vállát.
- Neked ezt nem kell végignézned James. Szerintem eltart még egy darabig. - használta ki a kis szünetet Mel majd visszahajolt.
- Hozok buborékos vizet. - engedte el a füle mellett a megjegyzést és indult ki a fürdőszobából. A lépcsőn összefutott John-nal.
- Nem láttad Melody-t? Valami fontosat akartam kérdezni tőle, de nem találom sehol. - kérdezte aggódva az iker.
- De igen a fürdőszobában van. Épp most ad ki valami sushit magából. Mindjárt viszek neki vizet, lassan már a gyomorsava fog utat törni. - világosította fel James John-t.
- Hogy mi?! A sushi? Remélem nem kapott szalmonellát. Edward-nek se volt rendben a gyomra a tegnapi kaja után. - ráncolta össze a szemöldökét a szöszi majd felrohant az emeletre.
A vége az egésznek az lett, hogy  az egész ház a fürdőszobában tolongott és hasznos tippekkel próbálta ellátni Melody-t ellátni hányás ügyileg.
Egyedül Kendall-nek meg Carlos-nak volt annyi lélekjelenléte, hogy egy tálat dugtak Melody orra alá és kivezették a kocsihoz.
- Hova megyünk? - huppant be John és Edward Lily kíséretében a kocsiba.
- Dokihoz. - mondta Kendall miközben elfordította a kulcsot.
- Nincs semmi bajom. - szólt Mel majd szavait egy újabb adag hányás követte. Mindenki pár centivel arrább araszolt tőle.
- Látom. - válaszolt Kendizzle és kikanyarodott az autóútra. - DE azért légyszi a kárpitot kíméld meg. Most húzattam újra.
Amíg Melody-n sorra végezték a vizsgálatokat, addig a kis csapat John kivételével elment valami reggeli után  nézni a kórházi büfében.
- Legalább mintát nem kellett venniük. Mel hozta készségesen nekik. - ült le Lily Carlos mellé forrócsokival a kezében.
- Na kösz. Épp enni akartam. - szólt Carlos és a harapásara emelt sajtos hamburgert félrerakta. - Tied lehet, ha már elvetted az étvágyamat.
- Az enyém az egész.? - csillant fel Lily szeme, majd rávetette magát a kajára. Kendall érdeklődve bámult egy táblát. Edward odasétált mellé.
- Minden rendben Kendall? -tette a kezét a srác vállára.
- Óh persze. Csak az utazási lehetőséget lesem. - bökött a táblára Kendall. - El akarom Alessa-t vinni valahova a szülinapjára. Valami nagyon különleges helyre.
- Ez aranyos. - mosolyodott el Ed, majd egy pillanat alatt elkomorult. Bella arca úszott be  a tudatalattijából. "Nem Edward, légy erős. " - próbált koncentrálni. Az idősebbik Schmidt ebből látszólag semmit nem vett észre.

***

John Grimes fel-alá járkált az orvosi szoba előtt. Magát hibáztatta Mel gyomorrontása miatt, hisz a lány mondta, hogy nem akar több sushit enni, mert aznap este olyan fura ízűre csinálták az étteremben. Bár ő nem érzett semmi furcsát rajta, cseppet sem volt kizárt, hogy esetleg romlott volt.
A fiú épp azon gondolkodott, hogy vajon rajta is kijönnek-e  majd a tünetek mikor kinyìlt az ajtó.
- A kisasszony azt szeretné, ha maga is bent lenne vele. - szólt ki az asszisztensnő. - Kicsit megrémült.
- Ennyire nagy a baj? - lépett be a terembe John, de nem kapott választ.
Az àgyon Melody üldögélt sápadtan. A doki épp akkor indult ki a teremből, mikor az iker odasétált barátnőjéhez.
- Pár perc és itt vagyok csak ezt a papírt sürgősen el kell intéznem... - szabadkozott az orvos.
Miután távozott John rémülten nézegette Mel-t hosszú percekig, de a lány lehajtott fejjel ült és nem volt hajlandó semmit se kinyögni.
- Mondd már mi van, mert itt pattanok meg! - fakadt ki végül az ír srác.
Erre meglepetésére Mel elvörösödött, a szemei könnybe lábadtak.
- Jajj nem akartalak bántani. - ölelte át John a lányt. - Csak nagyon aggódom.
- Jó... Tudom. Én vagyok a hibás, mert nem tudom hol kezdjem... - mondta Mel.
- Mondjuk az elején?
- Megpróbálom. - mosolyodott el Melody halványan. - Szóval... Emlékszel a szülinapom előestéjére? Hogy hol voltunk?
- Írországban, a hotelben nem? - ráncolta a homlokát John. Sejtelme se volt, hova fognak kilyukadni.
- Pontosan. Nos... Azt hiszem sikerült egy kis szuvenírt is elhozni Írhonból az este emlékére... - feszengett a lány.
- Mi?! Elkaptál valamit tőlem? - kerekedtek ki JG szemei.
- Így is mondhatjuk... - szólt Melody még pirosabb fejjel.
Ekkor John-nak kigyulladt az a bizonyos villanykörte.
- Azt akarod mondani, hogy... - le kellett ülnie a gondolatra. - Hogy babát vársz?
- Ami azt illeti igen. És babákat. - javította ki Melody majd visszabújt a haja mögé.
- Mi?! Több is van? - erre a hírre az iker majdnem előrebucskázott. - És honnan tudod? És biztos hogy én vagyok az apa?
Az utóbbi kérdéséért Melody lendületesen fejbe vágta.
- Hacsak nem volt valaki más a szobában akivel kicserélted magad úgy hogy én ne vegyem észre, akkor igen: biztos. És a doki előbb állapította meg. És igen ketten vannak. Mivel most egy hónap körül jàrnak így még el lehet vetetni... - csuklott el kicsit a lány hangja.
- Elvetetni? Úgy érted megsemmisíteni a fiaimat?! Még mit nem! - horkant fel John.
- Úgy érted, hogy... - esett le Mel álla.
- Igen. Szeretném a kis John-okat vagy Melody-kat. - szorította magához a lányt John. - És te?
- Nagyon. Szeretlek John. - bújt oda a fiúhoz, ennyire biztosak még semmiben se voltak. Miután az orvos visszatért, lelifteztek a többiekhez.
- Most kapcsolok: te szuvenírnek nevezted a kicsiket? - kérdezte John a liftben tettetett szigorral.
- Ugyan dehogy. Miről beszélsz? - kuncogott Melody.
- Oooh dehogynem. Nyugalom picurkák, anyuci nem úgy gondolta... - simogatta meg az alig dudorodó halmocskát. - Istenem apa leszek... És ikreim lesznek!
Most volt az a pillanat hogy Johnnak folyni kezdtek a könnyei. Majd letérdelt a liftben.
- Bár ezt ma reggel akartam... De akkor.... Szeretném ha.... - dadogott az iker Melody döbbent-kíváncsi pillantása közepette. - Szóval... Lennél az új Mrs. Grimes?
- Hogy mi?! - esett le Mel álla.
- Hozzám jössz? - tette fel máshogy a kérdést. Időközben leértek és kinyílt az ajtó. De nem igazán foglalkoztak vele. Újra elindult a lift.
- Igen... A válaszom: igen. - mosolyodott el Melody.

***

- Te ezek Johnék voltak! - pislogott pár másodperces késéssel Carlos a lift fele bámulva.
- Nem ezt magyarázom neked félperce tökfej? - pattogott Lily is. - Láttad? John térdelt!
- Ööh azt nem a lánynak kellene? - pislogott értetlenül Carlos.
- Te címeres ökör, a fene egye meg a perverz fantáziádat. - köhögött a félrenyelt szóda miatt Edward.
- Carloooos. - jajdult fel Kendall is. Majd a lány fele fordult. - Egyébként én sem értem mire akarsz kilyukadni, bocsi.
- Pasik... - cümmögött Lily. - Szerintem megkérte Mel kezét. Mibe fogadunk?
- Hogy mi?! - most Carlos-on volt a fulladás sora.
Ekkor ért oda a Jelody páros. Lily sejtése beigazolódott: Melody büszkén vilogtatta újdonsült gyűrűjét.
Kendall és Lily hatalmasat vigyorgott. Carlos csak hápogott és felváltva nézett hol Johnra hol Melody-ra. Edward meg püfölni kezdte ikertesójàt.
- Te bolond, jól meggondoltad? - boxolt a vállàba nevetve.
- Gondolni? Dehogy. Nem szoktam előre meggondoltan cselekedni. - vigyorgott John.
- Végülis bolondnak elég bolond... Szőke is... Legalábbis belül. - járta körbe Melody-t Edward, majd megölegette. - Tökéletes Grimes lesz.
- Na igen. Mellesleg ő az ikreim anyukája szóval... - beszélt John ám Carlos arckifejezése elhallgatatta. Ekkor esett le neki, hogy kicsit eljárt a szája.
- Milyen ikreid? - hebegte Edward. - Azt akarod mondani, hogy Mel terhes... Tőled?
- Igen. - helyezte a pocakjára a kezét a lány.
- Ééés most ugrik Will elő és bekiabálja hogy "Kész átverééés!" - nézett körül Kendall várakozva. De semmi ilyen nem történt.
- Szabad? - battyogott oda Melodyhoz Carlos és a hasa fele nyújtotta a tenyerét.
- Hát persze Carlitos. - mosolyodott el Mel. - Nem harapnak.
Erre Edward is odatámolygott. Màr két pár kéze takarta az apró halmocskát.
- Nagybácsi leszek...! Nagybácsik leszünk! - kezdtek el táncikálni a fiúk, aminek az lett a vége, hogy kirakták őket a kórházból.
A kocsiban ülve Melody kicsit töprengett. Bella aznap halt meg mikor az ikrecskék esélyt kaptak az életre.
- Tudjàtok mit? - szólalt meg a lány csendesen. Mindenki kíváncsian fülelt. - Bella őket küldte maga helyett.

******

Igen és itt is a történet vége. Melody januárban hivatalosan is Mrs. Grimes lett, a tanúk Carlos és Edward voltak. A csokrot Lily és Alessa egyszerre kapta el, mire Kendall és Logan kínosan húzogatni kezdték a nyakkendőjüket. Februárban közös turnéra indult a Jedward és a Big Time Rush. John és Carlos féltette Melody-t így ő nem ment turnézni. Bébicsőszként fel-felbukkant Adam illetve a Phelps ikrek is. Mel egyáltalán nem értett ezzel egyet.
Május 13.-án megérkeztek a várva várt ikrek: Chris John Tyler és Matthew Edward Patrick Grimes. Persze addigra Jelody-ék a BTR villa melletti házban éldegéltek egy ideje, bár Chris és Matt a legtöbb idejét James, Carlos, Logan, Kendall, Edward, Lily illetve Alessa kezében töltötte. Gyakran lehett látni a Matt-el együtt alvó Carlos-t a kanapén.
Hogy mi történt ezután? Ki tudja? Biztos hogy nem volt fenékig tejfel az elkövetkezendő időszak végig... De a JedRush Family mindig tudta, hogy számíthat egymásra. Bármi történjen is. Örökkön-örökké.


T
H
E


E
N
D

1 megjegyzés:

  1. Nemár Nanim:O kellett nekem most sírni... és most a végére.. igenis örültem, hogy részese lehettem a blognak, mint Lily személye! DE AKKOR SE HAGYHATOD ABBA! Nekem szükségem van rá.. Annyi mindenben segített túllépni.. amikor szomorú kedvem volt, akkor felvidított. amikor jó kedvem volt, akkor ez a blog mégjobbá tette. Köszönöm hogy írtad, és hogy legelsőnek rám gondoltál, mint Logan barátnő. ♥
    ez a blog hozott össze minket. mert emlékszel hogy kezdődött a barátságunk?! 'Rád gondoltam, mint Logan barátnője'
    gy kezdődött minden. Szóval nem hagyhatod abba! Vagy legyen még egy blog, ami már a folytatása vagy mit tudom én. csak ne hagyd abba kérlek ♥

    VálaszTörlés