47. What's happening?

** John szemszöge **

Megcsörrent a telefonom. Ijedten kaptam oda.
- Öhm egy pillanat.... - szóltam majd elvonultam a lifthez. A hátamban éreztem a csaj pillantását.- Hallo?
~ John Paul Henry Daniel Richard Grimes! - hallottam Melody ideges hangját. Valami nagyon felzaklathatta, ha képes volt a teljes nevemen hívni.
- Szia Édesem. - köszöntem bele vidáman. - Minden rendben?
~ Már hogy lenne minden rendben? Most közöltek le egy képet a híradóban, amin én vagyok összeverve! És ti ezt tudtátok az ikreddel és nem szóltatok! - Melody hangja egyszerre volt dühös és pánik szerű.
Teljesen ledöbbenve álltam ott. Edward észrevehette, mivel gyorsan odasétált hozzám.
- John?? Hahó... - legyintett végig a szemem előtt, de képtelen voltam bármit is mondani, így csak megráztam a fejem.
- Kérlek MelMel próbálj megnyugodni, 10 perc és ott leszek. - mondtam neki nyugodt hangon és leraktam a telefont.
- Nos? - nézett rám Edward.
- Mel tud a képről, már a hírekben is benne volt. - súgtam oda neki. - Oda kell mennem, mert még a végén valami baja lesz...
- Menj csak, majd mi lerendezzük a srácokkal ezt a csajt. - mosolygott rám gondterhelten Edward.
- Remélem tudsz róla, hogy szeretlek. - öleltem át.
- Arghh ne fenyegess Grimes. - kezdett el nevetni, majd visszasétált. Kissé aggódva pislogtam feléjük, nem szívesen hagytam itt őket. De Melody most mindennél fontosabb volt számomra.
Negyed óra múlva ott is voltam a kórház előtt. Mivel a lift elég lassan jött le, így a lépcsőt választottam. A fokokat kettesével vettem, bár ez nem volt jó ötlet. Már csak öt lépcsőfok volt hátra, én meg sikeresen megcsúsztam, és alighanem kificamítottam a bokámat is.
- Fuck.... - káromkodtam el magam, mikor végre az ajtó felé sántikáltam. Félve nyitottam be..
- Joooohn. - csillogott fel Kedvesem szeme, majd abban a pillanatban hozzám vágott egy Milka csokit.
- Heeey... Te képes voltál egy tábla csokit elhajítani? - vettem fel a földről kuncogva.
- Bocsi... Más nem volt a közelemben amit hozzád vághattam volna. - húzta fel az orrát.
- Én is szeretlek.... - ültem le az ágya szélére. - Hogy vagy?
- Szerinted? - pillantottam rám. Szemeiben félelem ült. - Nagyon meg vagyok ijedve.
- Nem csodálom...Bocsáss meg hogy nem szóltunk... De tudod hogy nem szabad stresszelned. - pusziltam meg.
- Háááát... - habozott tüntetőleg.
- Naaaaa.... Inci-finci kis tündéri gumicukorbojsóóóóm. - suttogtam kuncogva a fülébe, mire elnevette magát.
- Jó, nem haragszom. - csókolt meg, és szokásszerint mintha áramot vezettek volna belém. Megőrjít ez a lány még így betegen is. - Edwardot egyébként hol hagytad?
- Öhm... Neki még dolga van. - feleltem óvatosan. Szemmel láthatólag nem kételkedett benne.
- Ahaaamm értem. - mosolyodott el. - Johnny...
- Igen?
- Hozzádbújhatok? - nézett rám aranyosan.
- Nem. - vágtam rá faarccal, mire Melody döbbent arccal nézett rám. Nem bírtam sokáig, hamar elnevettem magam. - Hát persze hogy idebújhatsz, miért kell ehhez engedély Kicsim?
- Nem tudom. - nevette el magát, majd mélyen a szemembe nézett. Percekig voltunk így. Én fölé hajoltam, ő pedig kicsit közelebb húzott.
- Tudtad, hogy az egyik szemed nagyobb mint a másik? - törte meg a csendet hirtelen Melody.
- Mi?? - néztem rá leesett állal, majd forgatni kezdtem az említett részeimet. - Most ez miért pont most?
- Nem tudom.. - kuncogott, majd magához rántott.

** James szemszöge **

Az előttünk álló csajtól kirázott a hideg. Egyfolytában méricskélt minket azzal a csöpögős vigyorával.
- Egyébként minek köszönhetem a látogatásotokat? - affektàlt. - És hogy hogy hozzám?
- Tudod... Szoktunk ilyet, hogy csak úgy meglátogatunk rajongókat. - rögtönöztem.
- Ès mivel mi is itt vagyunk, gondoltuk mi is jövünk. - ballagott vissza Edward.
- Alig tudom elhinni. Hey, hol van Johnny maci? - ezen fenn akadtam.
- Akadt egy kis dolga. - mondta Edward rezzenéstelen arccal, bár a szemei egy kissé összébb szűkültek. - Egyébként honnan tudod, hogy én nem ő vagyok?
- Ugyan már... Egy igazi JEDhead meg tud titeket különböztetni. - vihogott idétlenül.
- Igazán? - kérdezte Carlos kimérten.
- Ühümm.... John olyan szexi és dögös és.....
- ... És barátnője van. - fejeztem be a mondatot. A gyomrom kezdett felfordulni Lena-tól.
- Na ja... - mondta leereszkedő hangsúllyal a csaj. - Egy kis ribi aki szépen összeverette magát.
- A húgomról beszélsz...! - ordított egyet Carlos, a kezem vasmarokként kulcsolódott a vállára. Oldalra néztem. Edward halántékán dudorodni kezdett az ér, de hozzám hasonlóan még tudta tartani magát......