49. Love is in the air

- Ez... Ez... - dadogtam, és könnyes szemmel néztem Kendall-re.
- Csak nem tetszik? - terült el a diadalmas mosoly az arcán, a szeme csak úgy csillogott.
Visszafordultam a szépen megterített asztalhoz. Az erkély korlátját mécsesek díszitették. Az asztalon a két tányéron valami finomnak tűnő kaja volt.
- Öhm... Ugye nem csigát eszünk? - kérdeztem meg mosolyogva, miközben bizalmatlanul méregettem az ételt.
- Nem. - vigyorodott el, majd betolta a szèkemet és ő is leült.
- Hála istennek. - sóhajtottam fel és neki láttam.
- Igazából békacombot eszünk. - folytatta Kendizzle.
Na ez volt az a pillanat, hogy kihajoltam a korláton és kiköptem a kaját.
- Heeeeeeeeeeey!!! - hallottam lentről egy méltatlankodó hangot. Úgy látszik ez célba talált. Oops.
Kendall kis híjján leesett a székről úgy nevetett.
- Tudsz róla, hogy szemét vagy? - püföltem, de hirtelen elkapta a kezemet és maga fele húzott az asztal felett.
- De te így is szeretsz.. - mondta majd megcsókolt.

** Lily szemszöge **

- Te Loggie... - ütögettem a srác hátát, miközben a fél városon át száguldottunk.
- Valami baj van Gumimacim? - kiáltott hátra.
- Csak egy pici... Még mindig nem bírom a hosszú távú motorozást, sok van még? - válaszoltam.
- Még bírd ki öt percig!
És valóban öt perc múlva megálltunk.
- Hol vagyunk? - néztem körül az eldugott kis utcácskában.
- Majd mindjárt megtudod. - húzott maga után mosolyogva. Hirtelen befogta a szemem.
- Készülj fel, hogy el fogok tanyàlni. - próbáltam lefejteni az ujjait a szememről.
- Majd én vezetlek, bízz bennem.
Tíz percig sétáltunk így. Valahova bevezetett, az ajtó csilingeléséből ítélve.
Finom süti illat csapta meg az orromat.
- Ülj le és várj meg itt. - engedett el, majd mielőtt megszólalhattam volna elsietett.
Körbenéztem. Egy hangulatos kis cukrászdàban ültem. De a legfurcsább az volt, hogy nem volt bent rajtam kívül senki. Illetve csak az eladó, aki ebben a pillanatban tipegett oda és egy forró csokit rakott le elém habos sütivel.
- Jó szórakozást. - kacsintott rám, majd elment az asztaltól.
- Köszönöm.. - motyogtam zavarodottan. Mihez kell nekem jó szórakozás?
És ekkor Logan hangját hallottam.
- I don't know why you always get so insecure.... - jött felém az annyit hallott dallam. A szememmel kerestem a srácot, de nem találtam.
Hirtelen még is csak feltűnt, lassan sétált ki, mikrofonnal a kezében.
Miután befejzte a számot, már szabályosan sírtam. Közelebb lépett és megcsókolt lágyan.
- Te vagy a legjobb dolog ami valaha történhetett velem. - suttogta.

** Bella szemszöge **

- Sziaaaa Bells. - zökkentett ki kockulásomból Edward.
- Jéé... Ezek szerint még se vesztél el.  - mosolyogtam rá.
- Dehogyis... Csak volt egy kis dolgom. - hunyorgott csibèszesen.
- Miért támadt ennyire rossz érzésem erre a mondatodra? - csuktam be a laptopomat és érdeklődve pillantottam rá.
- Fogalmam sincs. Hiszen én mindig jó vagyok. - kuncogott.
- Neeee.... - pislogtam felfele a mennyezetre. - Szakad a plafon. Grimes vagy és ezzel mindent megmagyaràztam.
Erre odalépett és megpuszilt.
- Te... Láttad már az Eiffel-tornyot az ablakból? - vezetgetett a nagy üvegajtó fele.
- Persze... De naaa... Mit csinálsz? - csodálkoztam.
- Csak nézz ki. - utasított, mire engedelmes kitekintettem. Az Eiffel torony mintha máshogy lett volna kivilágítva....
"My Miss America is Bella Schmidt. =:)" - betűztem ki.
- OMG... Edward!! - sikkantottam és a nyakába ugrottam. - Ez csodálatos!
Mélyen a szemembe nézett.
- Szeretlek te kis bolond. - hajolt felém....

** Melody szemszöge **

- Elég sokáig tartott John kiengesztelése. - mért végig James minket, mikor olyan négy óra körül lesétáltunk az emeletről.
- Jól van na. Bealudtunk. - battyogott el a konyhába John
- Perszeeee... Én meg az elmúlt három órában balettoztam. - szólt gúnyosan vigyorogva James.
- Wow... Engem is megtaníthasz. - jött ki két hatalmas szendviccsel a kezében John és az egyiket a kezembe nyomta.
- Szerintem meg Maslow csendben marad. És köszönöm Kicsim.. - csókoltam meg Johnt. - Egyébként hol van Carlos?
- Edzeni ment. - adta a tömör választ James miközben valami fodrász műsort nézett. - Tudtad egyébként hogy a hajzselé jobb mint a spray mert kevésbé roncsolja a hajat?
- Heh? - pislogtam rá értetlenül.
Viszont John rögtön odaült mellé és hosszas tanácskozásba kezdtek a hajformázási szokásokról.
- Hey... Èn is itt vagyok! - szóltam, de semmi reakció.
- James Fox megrágta a kedvenc kefédet. - erre se reagáltak semmit, viszont Fox a nevét hallva kíváncsian odaszaladt.
- Elmegyek luxusprostinak Dublinba. - még mindig semmi.
- Na jó... - sóhajtottam fel. - Gyere Fox, elmegyünk kocogni. Itt kutyába se vesznek minket.
Azzal elindultunk, de szigorúan csak a mi utcánkban. Közben a másnapi tárgyaláson járt az eszem......